FrissítésSúgó

Loligirl	2011.12.17. 11:19 -
	Ködös, relytéjes erdő rész, az Északi partrészhez közel.Olyan, mint egy történelem előtt dzsungel, csak épp lombhullató fákkal.Télen ijesztőbben néz ki, mivel a köd megmarad, de a levelek eltűnnek.

[8-1]

Loligirl

Előzmény | 2012.03.25. 11:37 - #8

A vámpír megindult féle, és szédületes gyorsasággal közeledett. Arra eszméltem fel, hogy mélyen belemártotta a kaszáját a vállamba. Kicsit meglepődtem, de azért halállazán néztem rá a kaszára, mint akihez éppen hogy csak hozzáért. Fekete vér csorgott le a vállamról. Szelíden elmosolyodtam és a vámpírlányra néztem. - Remélem tisztában vagy vele, hogy ennél azért egy kicsivel több kell - mondtam, és egy szempillantás alatt eltűntem, csak lassan oszlódó fekete köd maradt a helyemen. Nem lehetett látni, hogy hol vagyok, és a jól megszokott, szürkés-fehéres ködöt felváltotta a fekete, inkább füstszerű anyag. Csak hangom hallattszott. - Megzavartál játék közben. A lábadnál most csontok vannak, ha megnézed. Véres a talaj is, látod, ugye? Tetszik? Mert ha akarod játszhatunk együtt is. De ha hidegen hagy a jóindulatom, akkor csak én fogok játszani. Te pedig milyen egyes levegővételért küzdeni fogsz - suttogtam, de az egész ködös erdő az én hangomtól visszahangzott. A madarak néha ijedten belevijjogtak, növelve a feszültséget. Aztán, egyenesen a lány mellett leesett egy élettelen test: egy ismeretlen madáré. Aztán egy újabb, és mégegy. Az utóbbi még valamennyire élt, valamiféle kegyetlen görcs rángatta apró kis testét. Láttam, hogy a vámpír nem egészen megy bele az ajánlatomba, úgyhogy támadásba lendültem. A levegőből csaptam le, cikázva a faágak között. Sikerült felborítanom a vámpírlányt, majd tettem egy kört fölötte, végül leszálltam tőle pár méterre. Újra kedves és szelíd mosoly tükrözódött az arcomról. - Tényleg... Még el se árultad a neved - mosolyogtam, és lila szemeim pajkoson felcsillantak. Kíváncsi voltam, mit lép.

Diwa elvtárs

Előzmény | 2012.03.11. 13:59 - #7

-Az ítéletnap nem rosz ötlet de...sajnálom.... - A szemem vörös izzása nagyon erős volt. Akárcsak egy vörös zseblámpa fénye. A gyermekien ártatlan hangom teljesen elváltozott. Most sokkal inkább olyannak hatott mintha egyszerre két Chi beszélne mély és vékony hangokon, komoly hangnemben. - Veszíteni fogsz....veszítened kell! - azzal letéptem a nyakamból a csipke nyakpántot, levettem a rajta lévő kék kövecskét és lenyeltem. Anya vére..... érzem ahogy szétárad a testemben. Még jó hogy ma is felvettem... Mivel ködös erdőrészben voltunk könnyedén nyertem egy laza kézmozdulattal vizet a ködből. Kilapítottam, hogy borotvaélesen vágjon és egy rendhagyó formájú kaszát formáltam belőle. Ezzel indultam meg a halálangyal felé. Olyan gyorsan mentem, hogy saját magamat is alig tudtam követni. Az anyám vére mozgatott. Hol feltűntem, hol eltűntem. Lara egyik oldaláról megindítottam a kaszát felé és sikerült mélyen a vállába vágnom. Fenébe! Mellé! Tanulnom kellene Alexander bácsitól....

Loligirl

Előzmény | 2012.03.11. 13:49 - #6

- Gőzöm sincs, hogy azok kik, vagy hogy te mi vagy. Hm, a játékunkat? - mosolyodtam el és vállat vontam. - Sose szoktam kezdeményezni. Ez jelen pillanatban a te dolgod - mondtam nyugodtan. Az elsődleges dolog, amit meg akartam csinálni, az az, hogy felmérjem a képességeinek fajtáját és az erejét. Aztán jöhet a taktika. Sokan nem nézik ki belőlem, de minden ütközetet alaposan átgondolok. - Nos, mi lesz? Kezdesz, vagy itt fogunk állni egymással szemben ítélet napig?

Diwa elvtárs

Előzmény | 2012.03.10. 20:29 - #5

- Aztaaaaaaaaaaa!!! - a szemem felcsillant mikor megláttam ki dobta nekem a patkányt. - Úgy nézel ki mint Alexander bácsi *-* És....mennyi idős vagy? Fiatalnak tűnsz.... Ekkor meghallottam amit mondott. -Hogy....hogy mit mondtál?... - Elkomolyodtam. Éreztem, hogy közel a harc. Nem ilyedtem meg tőle, sokkal inkább feldühített. Ekkor nagyon éles fájdalmat kezdtem érezni a bal karomban. Oda kaptam a másik kezem: a vállamből rémisztően nagy kitüremkedések álltak ki és tüskék. A szemem kezdett vörösen izzani. -Nem fogok elfutni....lehet nem is tudnék....de nem is akarok...okom van a harcra...te nem vagy olyan mint Alexander bácsi vagy Reia néni...ők uralkodnak magukon de te nem tudsz ahogy látom...nos hát...mit kívánsz? Hogy kezdjük el a kis játékunkta? - a végén ártatlanul elmosolyodtam, pedig a karom pokolian fájt és folyton egy ujjabb kitüremkedés jelent meg rajta. Lassan már vagy 5x nagyobb volt a rendes kézméretemnél.

Loligirl

Előzmény | 2012.03.10. 18:19 - #4

Felálltam a növény takarásából és gyorsan megfordultam. - Ki van ott? - kérdeztem érzelemmentes arccal, majd egy lány alakja rajzolódott ki a ködből.Elvigyorodtam. - Nem mondom kislány, van benned bátorság, ha ide mertél jönni - mondtam lenézően. Éreztem az erejét, de a legkevésbé érdekelt, hogy milyen erős. Jöjjön csak, várok rá! - Egyébként ha jól hallottam neked vágtam a patkányt. Ha nem futsz most azonnal, akkor nagyon keményen megkínozlak. De ha megfutamodsz, ígérem, csak a beleidet húzom ki a szádon keresztül - mondtam, és közben olyan gyermeki ártatlanság ült az arcomon, mint még soha.

Diwa elvtárs

Előzmény | 2012.03.10. 17:59 - #3

Kezdtem végleg rosszul érezni magam ezért picit kábán elbujdosoltam. Utam a ködös erdőbe vezetett ahol senki sem lát. Nagyot nyeltem, miközben azon gondolkodtam, hogy a királynő hol lehet. - Remélem anya is jól van.... - ekkor éreztem hogy nekem csapódik valami. -ÁÁÁÁÁÁÚÚÚÚ -  Gyorsan elkaptam és megnéztem mi az. - Egy döglött patkány?....a csontjai.... - tudtam hogy van itt valaki ezért kiengedtem az összes erőmet ami most a tízszeresére nőtt. Felkészültem a legrosszabbra, vártam hogy merről támad ha támad. Tudtam, hogy valószínűleg nem jó szándékú aki kinyírta azt a patit.

Loligirl

Előzmény | 2012.03.10. 17:44 - #2

Most északon kellene lennem, de megláttam egy fehér szarvast, akit kedvem támadt megkínozni, így utána eredtem, és erre vezetett az utam. Itt viszont eltűnt. - A francba, hülye kis dög. Miért nem akarsz meghalni?! - kiáltottam idegesen, mire pár madár felreppent. Felnéztem. Nagyon jó volt itt lenni, olyan nyugodt hangulata volt mindennek. A talpam csiklandozta a moha és a fű, a párás levegő pedig átjárta az egész testem. Kitártam a szárnyaimat, lehunytam a szemeim és vettem egy mély levegőt. Eszembe jutott a feladatom. Az első pár percben el akartam indulni, de egy rejtélyes madár hangja nem engedett. Hátrapillantottam. Valami mozgott a növények között. Felszökkentem a levegőbe, már amennyire tudtam, aztán bevetettem magam a növények közé. Elkaptam egy patkányt. - Áh, túl kicsi - dobtam el a rágcsálót. Nagyot koppant valamin, azthiszem nekidobtam egy fának, de különösebben nem foglalkoztam vele.

Loligirl

Előzmény | 2011.12.17. 11:19 - #1

Ködös, relytéjes erdő rész, az Északi partrészhez közel.Olyan, mint egy történelem előtt dzsungel, csak épp lombhullató fákkal.Télen ijesztőbben néz ki, mivel a köd megmarad, de a levelek eltűnnek.

[8-1]