|
Témaindító hozzászólás
[20-1]
 Majd' megszakadtam Samen a röhögéstől, már fájt a hasam és rekeszizmom xD
Szerettem mások kárán röhögni, de előfordult, hogy magamon is ugyan úgy elhülyültem egy jó 20 percig is. XD Egyszer például ijesztgettünk Halloweenkor még otthon az embereket az utcán, és tudtam, hogy a környékén valamelyik kerítésnél van egy pincsi. Mindig is utáltam őket, de ez a kutya nagyon gusztustalan, ráadásul lehugyálta a nadrágom, és még meg is harapott. Meg akartam ijeszteni, és már azon voltam, hogy elkezdem rázni a kerítést, amikor egy mély, rekedt hang hatalmasat ordított, és valami nekicsapódott a rácsnak. Annyira befostam, hogy hátraestem, bele egy pocsolyába és halálra rémült fejjel néztem, hogy "MI VAN, MUTÁLÓDNI IS TUD AZ A PAPUCS?!". Csak aztán esett le, hogy házszámot tévesztettem, és egy rotweilert akartam megijeszteni. xDD Egész éjjel (szószerint) ezen röhögtem, a többiek meg azon, hogy milyen jól elszórakozok.
- Na, irány Jack. Aztán meg az étterem - adtam ki a végszót, és igazából ez az egész magamnak szólt.
Folyt.köv.: Étterem |
 -Igazad van, éhen halok.- mosolyodtam el, és a pólom alá nyultam hogy megtapogassam ahasamon lévő kötést. Azthiszem nem vérzett át.
Josh felhozta Alejandrot és a hideg futkosott a hátamon.
- Minden perverz gusztustalan dolgot el tudok képzelni... elvégre egyedül hagytuk a fehérnemüimmel! - poénkodtam és hangosan felnevettem. XDXD
-Fhuuj nem akarok belegondolni mit müvel odaát!- zártam le a témát, de még mindig nevetgéltem. Sóhajtottam, és nyujtozkodva a hasamra akartam fordulni ugy hogy gurulok, de elfogyott alólam az ágy és egy nyekkenés szerű sikollyal pofára estem a földön. XDXDXDXD
- Au. - mondtam halkan feltápászkodtam és Joshra néztem aki nem birta visszatartani a nevetést. Amikor elképzeltem az ő szemszögéből én is elkezdtem nevetni.
- Jól vagy? - kérdezte Josh levegőért kapkodva, én meg sikitottam a nevetéstől és az ágyat ütögettem az öklömmel.
-Besirok.- mondtam és törölgettem a könnyeim. Az ágy mellett térdeltem de a felsőtestemmel elnyultam az ágyon mint egy macska.
- Menjünk enni mielőtt kárt teszek magamban. - gunyolodtam. Feltápászkodtam, és nyujtozkodtam egyet, ugyanis az előbb egy esés félbeszakitotta ezt a mozdulatot.
- Kicsit jobban érzem magam, hogy aludtunk. - mondtam és megigazitottam a cuccaimat magamon.
// folyt köv ahova te XD// |
- Heh, oké - vigyorodtam el Sam kijelentésére, bár kicsit csalódott voltam, mert kettesben akartam volna elmenni vele, de végülis így is jó. Jack amúgyis nagyon jófej gyerek. Azthiszem, vele jó kapcsolatom lesz. :D Sam a hátára fordult és megfogta a kezem. Én egy kicsit fészkelődtem, aztán lehunytam a szemem. Igazából csak pihenni akartam, de erőt vett rajtam a fáradtság, így végül elaludtam. Valami hülyeséget álmodtam, az egyetlen amire emlékszek, hogy Sam bajba került.
- Sam... - motyogtam álmomban, és megszorítottam Sam kezét. Felébredtem.
- Hány óra? - kérdeztem álmosan és ránéztem az órámra.
- Pfff....Még jó hogy csak pár percet akartam pihenni - vigyorodtam el, és visszabújtam Samhez.
- Lassan enni kéne majd valamit, nem? - hunytam le újra a szemem, de mostmár biztos voltam benne, hogy nem fogok visszaaludni. Olyan jóérzés volt Sammel lenni, minden nyugalommal töltött el. Aztán eszembe jutott Alejandro.
- Vajon most hol van az a szőke barom? - kérdeztem kaján vigyororral, és éreztem, hogy Sam megborzong a gondolattól. |
Josh megölelt, és arrol beszélt hogy, nem akarja kihasználni a bizalmam. Nem válaszoltam csak bólintottam. Nagyon összezavart, hogy ilyen komolyan beszélünk a kapcsolatunkrol, ami egynapja kezdődött el. Lassan lenyugodtam, hogy Josh simogatta a hátam. Az előbb történtek ellenére is Josh jelenléte nagyon megnyugtato volt XD
A hátamra fordultam, és megfogtam Josh kezét. Az ő keze sokkal nagyobb volt az enyémnél, két öklömet majdnem egy kezébe tudta volna venni.Egyrészt azért fogtam a kezét mert jol esett másrészt meg nagyon fázott a kezem, és az ő keze meg meleg volt. Álmosan pislogtam magam elé. Josh hangjára picit megriadtam de nem ijedtem meg nagyon,csak felkaptam a fejem.
- Délután elmehetnénk valamerre. Nem tudom, vagy csak sétálni, vagy az étterembe... Már ha lenne hozzá kedved - vetette fel ötletét a fiú, én meg mosolyogva bologattam.
- Jó ötlet! Jacket is kirugdoshatjuk az ágyábol. - nevettem fel, és valamiért megszédültem tőle. Szörnyen. Kis csönd lett.
Egykisebb képszakadás után ébredve nem voltam biztos benne hogy elájultam vagy csak elaludtam. Josh a derekamat átölelve mellettem szunyokált. Kicsit felemeltem a kezét hogy megnézhessem az óráját. Fél 12. Josh megszoritotta a kezem, mire ránéztem azthittem ébren van és mondani akar valamit de még mindig aludt. Kicsit gondterhelt arccal. Vajon rosszat álmodik? |
Nyomtam egy puszit az arcára.
- Jól van, teljesen igazad van. Semmi baj. Igazából én is attól féltem, hogy dühös leszel rám, amiért megcsókollak - magamhoz öleltem. Örülök, hogy ezt is tisztáztuk.
- Tudod, amióta itt vagyok, elég sok futókalandom volt. De... Most ezen változtatok. Nem akarok játszani a bizalmaddal, remélem tisztában vagy vele.
Miközben beszéltem, a hátát simogattam. Ennyi izgalom után most nagyon kellemes volt pihenni, ráadásul kettesben, Sammel. Minden olyan furcsán nyugodt volt, már éreztem, hogy a közeljövőben lesz valami, amire nem számítunk majd. De hamar elhesegettem ezeket a feltételezéseket. Most csak Samre szeretnék figyelni.
- Délután elmehetnénk valamerre. Nem tudom, vagy csak sétálni, vagy az étterembe... Már ha lenne hozzá kedved - ajánlottam fel. |
Az orrunk összeért és egy picit lelassulo légzéssel néztem Josh száját. Hol jár a fejem?
- Fontos vagy nekem, és nem fogom hagyni, hogy elveszítsek valakit, akit ennyire szeretek - mondta Josh, én meg meglepetten néztem fel a szemébe. Megcsokolt, és ugy éreztem mintha valamiféle villámcsapás érne, remegés futott végig rajtam. Hevesen a hajamba turt és közelebb huzott magához. A szivverésem felgyorsult, és a tüdömböl akadozva szakadt fel a lélegzetem. Mi történik körülöttem? Josht ... alig egy napja ismerem csak! Ez rettentő gyors! Ijesztően gyors!
- Szeretlek- suttogta a fülembe és kirázott a hideg. Magamhoz szoritottam és magamba szivtam az illatát. Nem tudtam hogy fejezzem ki magam. Remegve fujtam ki a levegőt. Csönd lett, kinos csönd. Nem engedtem el Josht, csak probáltam összeszedni a gondolataimat.
- Josh, én.. ez gyors... kedvellek nagyon... de ez nagyon gyors. Ne haragudj meg rám ...- mondtam halkan és megcsuklott a hangom. Az utolsó dolog volt amit akartam hogy megbántsam a fiút. Ur isten de ciki vagyok, mi volt ez a szöveg? Istenem. - ettől a gondolattol mégjobban sirhatnékom támadt XD. Persze Josh nagyon vonzo volt számomra de nem ismertem még rendesen... |
Nagyon jó érzés volt, hogy Sam magához ölelt. Bevallotta, hogy nagyon fél. Ez érthető volt, én is tartottam a Destinytől. Elmosolyodtam és mélyen a szemébe néztem.
- Nem kell félned. Meg foglak védeni, akár az életem árán is. Megígérem - mondtam és összeérintettem az orrunkat.
- Fontos vagy nekem, és nem fogom hagyni, hogy elveszítsek valakit, akit ennyire szeretek - suttogtam, aztán gyengéden megcsókoltam. Az elején elég bizonytalan voltam, mert féltem hogy ez még túl korai, de egyszerűen nem bírtam visszafogni magam. Simogattam a hátát és beletúrtam a hajába. Amennyire csak lehetett, hozzábújtam, de nem túl erősen, mert nem akartam fájdalmat okozni neki.
- Szeretlek - suttogtam a fülébe, aztán teljesen elhallgattam. Féltem, hogy visszautasít, vagy hogy ezek után megutál. |
-Szeretek történeteket hallani azokrol akiket szeretek... - mondtam kicsit félénken a hosszu történetre reagálva. - Sör? Én hallani nem birok alkoholról a tegnapi óta!- neevettem fel hangosan. Josh átölelte a csípőmet, és fejéét a derekamra hajtotta. Sóhajtottam egyet, Megfordultam, és magamhoz öleltem a fiút. Csöndben feküdtem mellette és ugy szorongattam szegényt hogy éreztem hogy néha nehézkesen veszi a levegőt.
- Köszönöm hogy segitesz Josh.. alig van meg 24órája hogy ismersz és... olyan odaadóan segitesz mintha 3 éve ismernél... - mondtam halkan és a hajába túrtam. - Köszönöm.- hajtogattam.
- Amugy félek a Destinysektől... nagyon... Főleg a mai után... A zöld hajú fiú nagy fájdalmakat okozott. életemben nem féltem ugy mint akkor... Kivéve amikor Jack pokot dobott rám. - nevettem el magam. Tereltem a témát az aktuális félelmemről.. Ugyanis tényleg féltem. |
A Marys dolgon elgondolkodtam. Szegény csaj, biztos szomorú, amiért látta Serenával Jacket. Egyébként tényleg édes, talán még rá is hajtanék. Na de most biztos nem, hiszen itt van Sam <3
- Hát... Igen tudok valamit. Nyalizni - vigyorodtam el.
- Azért vagyok még életben, mert folyton olyan csapattárs mellé rakattam be magam, aki valamilyen képességgel rendelkezik. Pl. voltam már vámpírral, démonnal, sőt még elemi szellemmel is. Velük végeztettem el a piszkos munkát, én meg "csak" taktikáztam. A Destiny mellett nem volt túl egyszerű! Az igazgatójuk olyan mint valami géniusz! Ráadásul kiforgatja a szavaidat, eltereli a figyelmed, és olyan nyugodt pofája meg hangja van, hogy az már irritál! És ha ez nem lenne elég, mindent el tud hitetni veled. Egyébként sok féle lénnyel volt már dolgom, kezdjük mondjuk azokkal, akik elkenték Alice száját. Seth és Rock démonok. Rock teljesen ártalmatlan, sőt szerintem teljesen életképtelen. De a bátyja, Seth...Hú az a kölyök... Villámokkal támad, és olyan lekezelően beszél hozzád, hogy a falnak mész tőle. Akkor ott van még a teljes nyugalom, lazaság és elsöprő hatalom ötvözete, Dan. Na arra a srácra még én is felnézek! Jó hát persze a másik oldalon áll, de vannak olyan erényei, amit a többi nem mondhat el magáról. Nagyon becsületes, és elismeri, ha veszít, emellett ha meglát, nem az az első, hogy neked megy, hanem el lehet vele beszélgetni. Kicsit talán flegma és sunyi, de nem feltétlen öl. A gond az ott kezdődik, ha ellened küldték, és nem csak úgy összefutsz vele az utcán. Volt olyan, hogy egy barlangban találkoztam össze vele információ gyűjtés közben, és beomlott a barlang bejárata. 4 órán át össze voltunk zárva. És nem volt semmi összetűzés, vagy hasonló. Mindössze abban nem értettünk egyet, hogy az arab egy csodálatos lófajta. Fríz párti vagyok. Najó ez egy kicsit hosszúra nyúlt, majd máskor mesélek még róluk - mondtam, aztán közelebb húzodtam Samhez és a fejem a derekára hajtottam, vigyázva, hogy ne okozzak neki fájdalmat.
- Megkívántam a sört - jegyeztem meg, miközben simogatni kezdtem az oldalát. Nekem ez a közelség most teljesen magától értetődő volt. xDD |
Josh tangás sztoriján jót nevettem, majd elhondolkozva néztem magam elé.
- Jack? Hol kezdjem? Naagyon rég óta ismerem, és bátyámként szeretem, az hogy szivjuk egymás vérét nállunk mindennapos, de biztosan feltűnt. Így ott voltam mellette amikor kialakult a vandálkodása amikbe mindig belerángatott. Először a tanárok ellen szött csínyeket, pl festékszoroval összefirkálta az autójukat, mindenféle obszcén dolgokkal, képzelheted. Aztán én is gyakran estem áldozatul csinyeknek... A legdurvábbat sosem felejtem el, de... - kezdtem de kicsit megbántam. elmondjam? Ne mondjam? Egye fene! - Elmondom! De ne mond el senkinek. - nevettem fel. - A bőrömön viselem.- mondtam, felültem, és felhuztam a pólómat hátul. A csípőmőn szélesen húzodott el a leegyszerűsitett abstract-növény mintás tetoválás[Link]. A fele nem látszott a motivumnak a nadrágomtól.
- Ribancrendszám. - mondtam majd sóhajtottam. - Képzelheted hogy meglepődtem amikor rájöttem másnap hogy mitől fájt egész reggel a csípőm. Sikitottam. - mondtam nevetve.
- Oh, Mary? Ő egy tündéri édes lány. - mondtam miközben ujból elnyultam Josh oldalán az ágyon. - Nem is tudom már mióta szerelmes Jackbe. Amióta először meglátta. Félt elsőnek tőlem, is de aztán összebarátkoztunk, megismertettem Jackel, mert olyan átlátszóan oda van érte! Jack meg észre sem veszi hogy érez iránta a szegény lány. Mindenesetre valamit csak sejt, mert kedvesebb vele mint a többi kissebb korúval... De Mary rosz vonatra akar szállni, Jack nem igazán mellé való...
Jack senki mellé nem való! Egy kis paraszt! Őh, elkalandoztam.- ráztam meg a fejem mosolyogva.
- Milyen lényekkel kerültél eddig konfliktusba? - kérdeztem kiváncsian. - Ha egy év után is még élsz akkor csak tudsz valamit! |
Sam nagyon megnyugtatott. Aztán azt mondta, hogy valljam be az összes bűnöm. Elvigyorodtam, és szerváltam egy párnát, majd hasrafeküdtem és fejem alá helyezve átöleltem. Szokásom volt hülye pózokat felvenni xD Éreztem, hogy Sam is lefekszik mellém. Lehunytam a szemem.
- Azt hiszem az is feltűnt, hogy Mr. Menphel elég perverz. Hehe, ez szerintem nem sok tanárról mondható még el. Vagyis, a többi helyen, ugyanis itt az igazgató se teljesen normális. Egyébként meg Mr. Menphel a spanom - jegyeztem meg vigyorogva.
- De nem olyan gonosz, mint a legtöbb démon. Nagyon is jófej. Oké, vannak tulajdonságai, amiket el kell nézni, de ha ezt megteszed, akkor rengeteg mindent megtudhatsz róla. Példáúl imádja a kutyákat. Van egy kígyója - nem félreérteni xDD -, amit néha be szokott hozni bioszra. Szeret élő állatokon mutogatni, de persze nem bántja őket. Béke párti. Jéé eltértem a tárgytól - néztem Samre, aztán elnevettem magam.
- Na szóval...A bűneim...Hm. Hát igen, volt egy pár. Először kisebb, klasszikus dolgokkal kezdtem. Rajzszög, stb... Aztán kezdtek durvulni a beszólásaim, pl. "Tanárnő, honnan lehet megállapítani, hogy egy vörös tanga hanyas méretű?" "Hát ez meg honnan jutott eszedbe, Josh?" "Semmi, csak le tetszett hajolni" - nevettem.
- A többi meg majd meglátod - vigyorodtam el kajánul.
- Na és Jack? Ő miket csinált a sulitokban? Ja és már meg akartam kérdezni... A pubban odajött egy csaj, valami Mary... Teljesen odáig meg vissza volt Jackért. Ki volt az? |
- Hát eltudom képzelni. - vigyorodtam el Josh sztorijára reagálva. Amikor Serenáékról beszélt megfogtam a kezét, rámosolyogtam majd kinéztem az ablakon.
- Minden rendben lesz velük. Serena jó vezetőnek tűnik, ráadásul alakváltó, Chiyoért sem kell szerintem tulságosan aggodnunk... Serena biztosan figyel rá.. És nemtudom Nymphadora micsoda, de laikus szemmel nézve nem tűnt 100-asnak. Hahaha mármint nem szellemileg! - nevettem el magam. - Lehet amugy hogy már alszanak a szobájukban... - vetettem fel elgondolkozva.- Bár nem hiszem, nekik kicsit messzebbre kellett menniük. -cáfoltam is meg egyből. Fogtam Josh kezét a két kezemben és forgattam nézegettem fogdostam, imádtam mások kezét összevissza fogdosni. XD
- Nekem amugy bajkeverő tipusnak tűnsz. - vigyorogtam rá kajánul.- Jackben társra lehetsz ezzel kapcsolatban. - mondtam kuncogva. - Vallj színt mit követtél el eddig! És miért vagy olyan jóban Mr. Menphellel? Ez is feltűnt az évnyitón.- vigyorodtam el. |
Sam egyre nyíltabb lett velem, aminek nagyon örültem. Nem mintha eddig nem nevettünk volna együtt, de most mintha máshogy viselkedett volna. Ez viszont egyáltalán nem zavart.
- Harmadikos voltam, amikor idekerültem. Amúgy jah, viszonylag könnyen hozzászoktam. Amikor apa elkezdett járni a nevelőanyámmal, rögtön bejelentette, "Josh, Elysa egy sellő". Egy ideig bámultam rá, miközben ő egészen más témáról beszélt, aztán egy "kis" fáziskéséssel visszakérdeztem, hogy MI VAN?! Aztán amikor megszületett Alice, apa közölte, hogy ő egy szirén. Úgyhogy elég könnyen hozzászoktam. De azért volt pár halálközeli élményem - mosolyodtam el. Nosztalgikus hangulatba kerültem, majd egy időre csönd lett. Magamhoz húztam Samet és hozzásimultam. Simogatni kezdtem a derekát, közben eszembe jutott valami.
- Amúgy Serenáékkal vajon mi lehet? Vajon hogy megy nekik a küldetés? - kérdeztem és aggódva Samra néztem. |
- Ha tudtam volna mire gondol Gaia akkor kétszer meggondolom hogy megmentsem e a kis prémes seggét.- mondtam amikor Josh Alejandro nevét emlitve felnevetett.
- Áhááháháhá ! Argos azért nézett rám igy hogy: Mibajod? Perverz csaj.. - kontráztam rá nevetve. Josh megnyugtatott a jelenlétével.
- Én.. nem is tudom mit higyjek, ez az iskola, egy igazi sokk. - mondtam halvány mosollyal, és a padlót néztem. Az elmult két nap eseményeit elfog tartani egy ideig amig helyre teszem a fejemben. Olyan sok minden ért meglepetésként, hogy az hihetetlen. Josh átölelt én meg sohajtottam egyet. Nagyon megnyugtató volt az ölelése, biztonság érzetet adott. Ugy éreztem mintha ezer éve ismerném, holott nem tudtam róla semmit. Kicsit eltoltam magamtól és ránéztem. Az igazat megvallva Josh nagyon tetszett nekem. Zavarba jöttem ettől a gondolattol.
- Átöltözök és bekötöm magam, egy pillanat. - mondtam gyorsan, felkaptam a cuccaimat, és beléptem Josh fürdőszobájába. Gyorsan felöltöztem, lefertőtlenitettem a sebeimet és bekötöztem. A hasamon lévőt eltakarta a ruhám, az még hagyján, de a nyakamon.. Egy vastag fehér pólyacsik.. gyönyörű. Ugy néztem ki mint akit lecsapolt egy vérszivó. Sálat kell hordanom egy ideig. xD Visszamentem Joshhoz és vigyorogva átkaroltam a nyakát.
- Azthiszem ruhában sokkal jobban érzem magam. - mondtam és kicsit megszédültem ugyhogy térdelésből ülő helyzetbe váltottam, és a hajamba túrtam.
- Hanyadikos korod óta jársz ide? Gondolom neked nem okozott nagy traumát a sok varázslény... A hugod is egy közülük. - mondtam halvány mosollyal.
|
Sammel együtt beléptünk a szobába. Alice még mindig ott feküdt az ágyon, sértetlenül. Odasétáltam mellé és leguggoltam hozzá.
- Öhm, történt egy-két...dolog...És ezen értsd azt, hogy egy meztelen szőke srác molesztálni kezdte Samet, majd elmesélem, mindegy. Te mondtad, hogy meg tudod védeni magad, hát mutasd meg, hagy legyek rád büszke - mosolyogtam rá, majd nyomtam egy puszit a homlokára.
- Átviszlek a szobádba. Vigyáznom kell Samre, tudod ő csak egy egyszerű ember, mint én. Szeretlek - suttogtam, majd ölbe vettem és átmentem vele a szobájába. Amint megbizonyosodtam róla, hogy minden rendben van körülötte, átmentem a saját szobámba egy felsőért. Nem igazán válogattam, a kezembe akadt egy fekete felső, úgyhogy arra esett a választásom. Amikor visszajöttem, Sam az ágy szélén ült, én pedig leültem mellé.
- Komolyan, ez az Alejandro - gondolkoztam el, aztán hangos nevetésben törtem ki.
- És te még azt mondtad Argosnak, hogy tökre tetszik a másik alakja - karoltam át, majd mosolyogva ránéztem.
- Én alig hiszem el, hogy túl éltük a mai napot - változott meg a hangom, és vettem egy mély levegőt. Kettesben vagyunk. Ő meg én. Sam és én. Egy lány és egy fiú. Két szerelmes. Rómeó és Júlia. Najó ebből a gondolatmenetből egészen más jött ki, mint amit akartam XD Magamhoz öleltem, és egyszerűen csak élveztem, hogy velem van. |
Ketten maradtunk Alice-el. Valahogy túl nagy volt a csend, ami zavart...Jó ideig gondolkoztam, hogy mit is kéne mondanom, aztán eszembe jutott valami.
- Tudom, hogy sokat veszekedtünk, de.... Khm... Én.. Szóval - próbáltam a megfelelő szavakat keresni, végül Alice felsóhajtott. Ránéztem és elhallgattam. Vettem egy mély levegőt és higgadtan nekiláttam.
- Alice, figyelj, szeretlek. És nem vagyok hajlandó lemondani rólad. 16 vagy, én meg 19. Én szeretnék előbb menni - mosolyodtam el és elmosolyodtam, majd egy kicsit összekócoltam a haját.
- Egyébként, most hogy Tenshi nincs itt, kérdeznék valamit. Ugye tudod, hogy--- -mondtam volna, de hirtelen egy kissé elnyújtott sikolyt hallottam az egyik közeli szobából.
- Sam! - pattantam fel és kiszaladtam a szobából.
Folyt.köv.: 7. szoba, Sam Brooks |
 Nos Sam és Jack elment és magamra maradtam Josh-al...de még itt volt Tenshi. Ő csak az ajtófélfának dőlve nézett engem miután Josh visszajött a szobába.
-Nem vagyok nagyon gyenge csak legyengültem ahhoz, hogy megvédjem magam. Ha megint jönne az az alattomos dög akkor simán kinyírom így is rengeteg mély sérülést kapott tőllem és....-hagytam abba.
Óóó basszus....arra nem gondoltam hogy ő még mindig Destinys. Bakker....ez nem lesz könnyű...hát jó. Élethalál harc lesz. gondoltam és áttévedt a tekintetem Joshról Tenshire.
-Tenshi, ha szépen megkérlek itthagynál minket kettesben?-kérdeztem és aztán jöttem rá hogy ez félreérthető.
 Hallottam hogy kettesben kéne őket hagyni.
-DEHÁT ÉN AZT HITTEM TESTVÉREK VAGYTOK! Jólvan mostmár totál összezavarodtam...inkább elhúzok...-mondtam és gyorsan át is mentem a szobámba.
/14.szoba Tenshi Sakurada/ |
A lábaim remegtek a fáradtságtól, amikor sétáltunk végig a folyosón. A zöldség elég csunyán lestrapált, hogy a fene tolja meg! Az állapotom nem volt fényes, nyakamon és a hasamon a mellem alatt vérző seb éktelenkedett, a ruhám tépett volt, sajgott az oldalam amire ráestem amikor a srác a földhöz lökött, meg amikor leugrottam a létráról. Ennek következtében volt egy aprobb vágás a jobb halántékomon amit egy kavics okozhatott, és mivel beütöttem a fejem, hullámokban szédülés tört rám, és rendszeresen kettőt láttam a dolgokbol. Remek Sam megcsináltad. Már mondjuk megszoktam. Én vagyok a recept egy agyrázkódáshoz. XD Jackre néztem. Kezdett lilulni a szeme alatt aahová a zöldség bevert neki, és a pulcsija az alkarjánál kicsit átvéresedett a kutyaharapástól. Hmhm mit fog szólni Serena ha meglátja igy Jacket? Biztos megijed majd. Olyan kis cukik együt! Jó lenne ha Jack most az egyszer komolyan venné az emberi kapcsolatát...
Josh letette a hugát a szobájában és sohajtva néztem, hogy hogy aggodik érte. Szegény Alice.. Argos meggyógyitotta ugyan, de mire ténylegesen felépül... ráadásul a bátyja is mindig a sarkában lesz hogy vigyázzon rá.- gondoltam vicceskedve. Bár a szeretetet elnézve amit Josh a huga felé táplált nem gondoltam hogy a kapcsolatuk hasonlo leheet az én és a féltestvérem közötti kapcsolathoz. Josh mondta, hogy elmehetünk ha akarunk, majd félrehivott engem. Alejandro felugrott Jack vállára majd amikor a fiú Alice mellé ért, a kisállat ovatosan a lány mellkasára kuporodott. Követtem Josht ki a szobábol és közben a szivem nagyot dobbant. Vajon mit szeretne tőlem? Bezártam az ajtót, és Joshoz léptem ő meg egyből szorosan magához ölelt. A gyomromon lévő sebnek ez nem tetszett de wzt csak egy fájdalmas sohajjal lerendeztem. Josh kedvesen suttogott hozzám és amikor éreztem hogy kicsit megremeg a háta a sirástól, könnyek gyültek a szemembe. Sóhajtva bujtam széles vállához, és magamhoz szoritottam.
- Sajnálom hogy rádijesztettem. Köszönöm Josh, hogy vigyáztál rám..- mondtam halkan és megkönnyebült sohajjal bujtam Joshhoz. Erre szükségem volt ezután a nap után, melynek még korántsem volt vége. Pár perc mulva Josh engedett a szoritásból, igy én is elengedtem a fiút. Fáradtan mosolyogtam Joshra.
- A legjobb lesz ha lefürdök és vizszintes helyzetbe alakulok, mert ha nem,elájulok menten. - mondtam és pislogva probáltam koncentrállni, nehogy elveszitsem az egyensúlyom. Josh kinyitotta a szobája ajtaját. Jack felkelt az ágy széléről és kedvesen Joshra mosolygott, én meg egy halvány mosollyal néztem ahogy Alejandro a ruhámon felkapaszkodik a vállamra.
- Összefuthatnánk még ma.. - mondtam mielőtt kiléptem volna a szobából.
- Ja majd megkeressük egymást. - mondta Jack, majd egy biccentéssel elköszönt Joshéktól, és akaromnál fogva vezetett a szobám ajtajához.
- Segitsek valamit? - kérdezte komoly hangon.
- Köszönöm megleszek. - válaszoltam mosolyogva.
- Mosd meg a rokapöcköt is, büdös.- válaszolt Jack gunyosan.
- Nem is az! - védtem meg a kis állatot.
- Jó. Elkenődütt a szájfényed. - mondta kaján vigyorral, én meg a mellkasába bokszoltam. Mindenen belém köt!! -Nincs rajtam szájjfény seggarcú!
- Josh lenyalta?- kérdezte halkabban.
- Menj a fenébe, és nyalogasd a... grrh!- sziszegtem neki majd benyitottam a szobámba.
- Hát jó. Csók! - köszönt el még egy utolsó célzással és felnevetett én meg a képébe csaptam az ajtót. Gyerekes nyomorék.
Sam-> folyt köv, 7. szoba
Jack -> folyt köv, 5. szoba
|
Ahogy benyitottam, egyből nyugodtabb lettem. Szerettem a szobámat, mert mindig megnyugtatott. Emellett rengeteg szomorú emlék is fűzött hozzá.
- Nyugi Alice, minden rendben lesz - fektettem le az ágyamra.
- Baj, ha egy ideig itt alszol velem? - kérdeztem komolyan, miközben simogattam a homlokát.
- Nem akarlak egyedül hagyni a szobádban. Seth-ből kinézem, hogy idejön és megpróbál újra.... - itt nyeltem egy nagyot.
- ...megölni.
Csend lett. Mintha mindenki várt volna valamire.
- Hát - néztem Jackre és Samra.
- Nektek nem muszáj itt maradnotok. Mármint, örülök nektek, de nem akarlak titeket ezzel terhelni. Sam, Jack, szerintem öltözzetek át, kicsit fura volt átjönni a folyosón véresen. Mármint, értitek - teljesen szét voltam esve, fogalmazni alig tudtam, de azért próbáltam erősnek tetettni magam. Azt hiszem nem ment.
- Sam, gyere egy kicsit. Jack, te meg itt maradnál Alice-el egy kicsit? - kérdeztem, majd elindultam kifelé.Kint megálltam és amint bezárult az ajtó, rögtön magamhoz szorítottam Samet.
- Sam... Sam, annyira aggódtam érted - suttogtam, és közben megint azon kaptam magam, hogy elkap a sírás.
- Légyszíves, nagyon szépen kérlek, többé ne csináld ezt, jó? Nagyon rámijesztettél - mondtam halkan, és egy pillanatra sem engedtem el. Annyira jólesett megölelni. |
[20-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Napszak: Délután
Majd' megszakadtam Samen a röhögéstől, már fájt a hasam és rekeszizmom xD
-Igazad van, éhen halok.- mosolyodtam el, és a pólom alá nyultam hogy megtapogassam ahasamon lévő kötést. Azthiszem nem vérzett át. 
Nos Sam és Jack elment és magamra maradtam Josh-al...de még itt volt Tenshi. Ő csak az ajtófélfának dőlve nézett engem miután Josh visszajött a szobába.
Hallottam hogy kettesben kéne őket hagyni.