|
Témaindító hozzászólás
|
2011.08.17. 19:25 - |
 A város egyetlen bárja. Igazából egy elegáns helynek tűnik, de ide jár minden alkoholista is. xP |
[77-58] [57-38] [37-18] [17-1]
 -Viszlát.. -köszöntem amikor a lány elment, majd Ayumére és Justinra mosolyogtam. Ayume nagyon kedvesnek bizonyult, Justin pedig még nem igazán mutatott meg magából semmit. Az ajtó fölötti csengő szakitotta meg a keletkezett csendet. Hátranéztem. Egy kissebb csapatot láttam belépni, majd vidáman beszélgetve leültek egy nagyobb bokszba tőlünk nem messze. Ayume üdvözlésképpen bólintott feléjük.
- Ők is a Raven Fallsba járnak igaz?- mosolyodtam el, és Ayumére néztem.
 Egész úton a bár felé vigyorogtam mint valami őrült, ezt vártam az egész napban legjobban. Kicsit fáztam, az utcákon élesen süvített a hűvös szél. Amikor a fogadóhoz értünk Josh udvariasan kitárta előttünk az ajtót.
- Köszi. - mondtam csilingelő hangon amikor elmentem mellette, és beléptem a dohányfüst és alkohol szagú épületbe. Jókedvűen szippantottam a levegőbe, szerettem ezt az illatot. Ayumét pillantottam meg, egy fekete hajú lánnyal és egy fehér hajú sráccal egy asztalnál. Gyorsan odamentem, és bemutatkoztam az újjaknak. Amíg a többiek is igy tettek, addig Joshhoz fordultam, és körbe néztem.
- Hova ülünk? Van törzshelyed?- kérdeztem, mire a fiú egy sármos vigyorral az egyik boxra mutatott ami a sarokban volt, nem messze a bárpulttól. |
 -Tudod Ayume már kezdtem unatkozni otthon.Azért jöttem ide,mert már valahogy agyon kellet csapnom az idöt.Ami azt illeti egy picit megváltoztam.Már nem nézek le senkit.-odaballagtam Ayuméhoz és megpusziltam.-Most megyek majd még találkozunk.-intettem még egyszer és elindultam.
/Folyt.köv.:Shadow Alley/ |
 Kezdett rémesen idegesíteni, hogy el kell tűrnöm Reia szavait. - És ha ő az? Kit érdekel? a Raven Falsban mindenki egyenlő esélyekkel indul..még te is. Mellesleg engem egyáltalán nem érdekel, hogy ő a Gaucheok legifjabbja... - mondtam megvédve a fiút. Justin is ugrott volna, ha nem mondom ki Reia nevét. Pamelán látszott, hogy nem igazán mer hozzászólni a beszélgetéshez. A vállára tettem a kezem, megnyugtatólag. Majd újra végiggondoltam a 10 évvel ezelőtti eseményeket.
- Reia! Mióta is ismerlek? Talán... 100 éve....Azóta még egyszer sem csináltál olyat, hogy beiratkozol egy iskolába. Mi történt a régi "nem közösülök az alsóbbrendűekkel" Reiával? Hiszen ha jól gondolom, még én is alsőbbrendűnek számítok nálad nem igaz? - kérdeztem kissé elgondolkodott hangon. Majd Justinra néztem és eszembe jutott, hogy mennyit tudtam nevetni a bénázásán. Kicsit elmosolyodtam de gyorsan észhez tértem. Megráztam a fejem, hogy még véletlenül se kerülgessen ez a gondolat. Majd körülnéztem. |
 Eléggé bunkó volt az a fura lány...be is akartam neki szólni de mikor meghallotam a nevét inkább meghúztam magam.Már tudom miért volt olyan fura érzésem a közelében. |
-Köszönöm. - mondtam halkan, és leültem. Nem tudtam, hogy miről van szó, bár a fiú arcáról arra következtettem, hogy erősen köze van a témához. A lány kicsit szemtelen volt, és kimondta amit gondol, ebből gondoltam, hogy biztos neki is nagy hatalma van mások felett. Keresztbe tettem a kezem, és kicsit lejjebb csúsztam a székemben. Kíváncsi voltam, hogy vajon az iskolába tartozó más diákok között is ilyen farkastörvények uralkodnak? Ha már farkasnál tartunk, most nagyon szivesen rohangásznék a sötétben farkasként. gondoltam bele de aztán elvetettem a dolgot. |
-Dehisz úgy tapad rád mint a ragasztó... Várj mit mondasz?Vámpír ?Csak nem a Gauche család szánalmas legfiatalabb sarja?-elkapott a nevetés. |
-Rioji....Na de Reia....szerettem...ennyire nagy bűn az? - néztem a földre, majd vissza a lányra - Egyébként Justin nem az ölebem...Csak most találkoztunk és egyébként ő is vámpír. Megnyugodhatsz... - Közben egy Lány jött oda hozzánk. Talán alakváltó lehet... kicsit sokat kérdezett, de nem zavart, mert kedvesnek tűnt, és egyébként s alattam áll.
- Igen én vagyok Ayume. Nyugodtan tegezz csak ha szeretnél. Ülj le! |
Ayume úrnöm jelezte,hogy inkább higadjak le mert megbánom.Csak ültem ott mint egy fadarab.Majd egy harmadik lány is odajött hozzánk.A lány embernek látszott,de mégis annyi mindent tudott.Inkább csendben maradtam. |
Alig vártam az uj iskolát, ahol hasonló lények is vannak mint én, sőt vámpírok, meg vérfarkasok is! Személy szerint egy vámpírral sem beszéltem még, de nagyon sokat olvastam és hallottam róluk, eleget láttam őket hogy felismerjem ki az és ki nem az, de persze bennfentes információkról nem tudok, csak a vezetők nevével, és kinézetével vagyok tisztában. Kibontottam copfból a hajam, majd egy pubot vettem észre. Kiválló lehetőség lenne hogy a helyieket megismerjem, ráadásul később is ráérek bejelentkezni a suliban. Az ajtóhoz léptem, és jókedvűen kinyitottam azt. Az ajtó üvegében néztem magam, hogy minden rendben van e az öltözködésemmel. Fűző volt rajtam, egy miniszoknyával, és egy magassarkú cipővel. A minden cuccom fekete és türkiz színű volt, ez volt a két kedvenc szinem. Két vámpír és egy másik lány ült egy asztalnál. A vámpír hölggyel kapcsolatban volt egy sejtésem hogy ki lehet az, a fiúról viszont nem. A harmadik pedig... A lány energiájától görcsbe rándult a gyomrom. Egyszerűen bámulatos! gondoltam, és magabiztosan megindultam az asztal felé.
- Üdvözlet, a nevem Pamela Wright. Elnézést, maga Ayume úrnő? Rengeteget hallottam magáról az otthonomban! Nem haragudna ha tegezném? Csatlakozhatok az asztalukhoz? - tettem fel jópár kérdést, az utolsót mindegyikőjükhöz intéztem. Óvatosan meghajoltam a jelenlevők tiszteletére. Otthon figyelmeztettek, hogy mindenkivel legyek tisztelettudó. |
-Ki az új ölebed Ayume?-kérdeztem majd leültem.-Csak nem megint egy ember?Jobban válogasd meg kivel állsz szóba.Ezt már megtanulhattad az évek során.Hogyis hívták azta kölyköt ?- |
-Nem..igazából nem zavarsz...örülök egy nemes jelenlétének. - bementünk és leültünk egy asztalhoz. Beszélgettünk, közben egy furcsán erősnek kisugárzó lány lépett hozzánk. Felsimertem. Gúnyosan köszönt, mire Justin begurult egy kicsit amiért gúnyosan szólított meg. Elnevettem magam, majd felálltam, és meghajoltam a lánynak.
- Nem zavarsz Reia. Csatlakozz nyugodtan. - majd Justinra néztem jelezve, hogy próbálja fékezni magát, mert ezzel a lánnyal jobb nem összeveszni. |
Ayume úrnöt picit zavarta a jelenlétem.-Zavarom únöm?-kérdeztem riadtan.-Ha igen csak szóljon és továbbállok.-Egy második lány is csatlakozott hozzánk.Iszonyatos erö áradt belle.Gúnyos hangom mert hozzászólni az únrömhöz ezért egy picit felkaptam a vizet.-ne gúnyolódj Ayume úrnövel mert megbánod.-kiabáltam le az újlányt. |
Nem találtam sehol senkit.Pár különleges lény jelenlétét éreztem.De egy édes illat vonzott.Az illat egészen egy szórakozóhelyig vitt.Bementem és megláttam 2 vámpírt.Odaléptem hozzájuk és egy gúnyos mosollyal az arcomon köszöntem nekik.-Sziasztok.Nem zavarok?- |
Justin Gauche.....Justin..... Hát persze...az az esetlen vámpír....
- Hogy kerülsz ilyen messze az otthonodtól? Ide küldtek tanulni amiért kicsit esetlen vagy? - ült ki egy önelégülten gúnyos halvány mosoly az arcomra. - Szóval Justin..... Hmmm - majd megjegyeztem magamban a nevét. Meguntam a falnakdőlést, ezért felegyenesedtem és teljes méltóságommal hívtam be a szórakozóhelyre.
- Ha már itt vagy gyere be. Nem sokára lesz itt egy buli a tanévkezdés alkalmából. Igaz nem olyan fényes rendezvény, mint amilyenekhez a vámpírok szoktak, de haladni kell a korral...Van kedved? - próbáltam kedves lenni hozzá, de valójában azért minimálisan irritált, hogy pont vérengző világunk esetlenkéje került a közelembe. |
A kocsi valamiféle kocsma elött tett le.Egy vámpír jelenlétét éreztem a közelemben.A sarkon túl egy lány állt a falnak dölve.Eléggé el volt gyengülve mert csak akkor érezte meg a jelenlétem amikor már ott áltam mellete.Amikor felvette a fejét nem akartam hinni a szemeimnek.Ayume volt.Az egyik legerösebb a vámpírok között.Megérdezte a nevem,de nem bírtam még válaszolni sem.Lassan összeszedve a bátorságom meghajoltam és bemutatkoztam.-Justin Gauche a becses nevem úrnöm.- |
Megálltam az épület előtt. Vártam egy kicsit, hátha valaki megjelenik a sarkon és érkezik, de senki... Nekidőltem a falnak, és azon gondolkodtam hogyan üzenhetnék haza. Annyira belemélyültem a gondolataimba, hogy csak akkor vettem észre egy közeledő jelenlétet mikor már mellettem volt. Egy fehér hajú fiú volt. Ismerősnek tűnt nekem....Az aurájából kiderítettem, hogy ő is nemesi vámpír. Próbáltam felidézni ki lehet. A vámpírklán összes nemesi vámpírját ismerem, de őt még nem láttam...mégis ismerős....
- Hogy hívnak - kérdeztem tiszteletet követelve. Biztosan észrevette már, hogy ki vagyok...
|
A város egyetlen bárja. Igazából egy elegáns helynek tűnik, de ide jár minden alkoholista is. xP |
[77-58] [57-38] [37-18] [17-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Napszak: Délután
-Viszlát.. -köszöntem amikor a lány elment, majd Ayumére és Justinra mosolyogtam. Ayume nagyon kedvesnek bizonyult, Justin pedig még nem igazán mutatott meg magából semmit. Az ajtó fölötti csengő szakitotta meg a keletkezett csendet. Hátranéztem. Egy kissebb csapatot láttam belépni, majd vidáman beszélgetve leültek egy nagyobb bokszba tőlünk nem messze. Ayume üdvözlésképpen bólintott feléjük.
Egész úton a bár felé vigyorogtam mint valami őrült, ezt vártam az egész napban legjobban. Kicsit fáztam, az utcákon élesen süvített a hűvös szél. Amikor a fogadóhoz értünk Josh udvariasan kitárta előttünk az ajtót. 
-Tudod Ayume már kezdtem unatkozni otthon.Azért jöttem ide,mert már valahogy agyon kellet csapnom az idöt.Ami azt illeti egy picit megváltoztam.Már nem nézek le senkit.-odaballagtam Ayuméhoz és megpusziltam.-Most megyek majd még találkozunk.-intettem még egyszer és elindultam.
Kezdett rémesen idegesíteni, hogy el kell tűrnöm Reia szavait. - És ha ő az? Kit érdekel? a Raven Falsban mindenki egyenlő esélyekkel indul..még te is. Mellesleg engem egyáltalán nem érdekel, hogy ő a Gaucheok legifjabbja... - mondtam megvédve a fiút. Justin is ugrott volna, ha nem mondom ki Reia nevét. Pamelán látszott, hogy nem igazán mer hozzászólni a beszélgetéshez. A vállára tettem a kezem, megnyugtatólag. Majd újra végiggondoltam a 10 évvel ezelőtti eseményeket.
Eléggé bunkó volt az a fura lány...be is akartam neki szólni de mikor meghallotam a nevét inkább meghúztam magam.Már tudom miért volt olyan fura érzésem a közelében.