Témaindító hozzászólás
[124-105] [104-85] [84-65] [64-45] [44-25] [24-5] [4-1]
-Igen elmentek.-mondam már nyugodtabb hangon.-Nem volt valami jó ötlet ide jönni....- |
Rettenetesen zavarba jöttem attól hogy a két lány előttem csókolózott...de tudtam hogy én ehhez még rettenetesen ovodás vagyok szóval elfordultam és miután elmentek visszafordultam mert ezt egyszerűen nem bírtam....de most csukott szemekkel fordultam meg.-E-e-e-e-e-e-e-elmentek már Alexander?-kérdeztem. |
Hihetetlen...Reia megtalált....Elkezdett a szobám felé húzni...Mivel Alexander szobája mellett voltam, nem volt hosszú az út...
/folyt. köv. 4. szoba/ |
Láttam,hogy Ayume elszalada szobából Reia meg utána.Gondoltam ezt csakis rájuk hagyom. |
Ayume után futottam.Megfogtam a kezét és elkezdtem a szobája felé húzni.-Gyere csak valamit szeretnék veled megbeszélni.-
/Folyt.köv.: 4.szoba/ |
Alexander felállt, Reia pedig már megint megcsókolt. Most megpróbáltam élvezni... olyan alacsony rendűnek éreztem magam....Mintha nem is én lennék a legerősebb vámpír...mintha csak egy kiszolgáltatott halandó lennék.... Mikor el akarta engedni a számat bizonytalanul utána kaptam és még csókolóztunk egy kicsit. Utána csak nézett rám én meg rá. Azt se tudtam mit mondjak. Kezdtem vörösödni. Jobbnak láttam, ha elmegyek, úgyhogy zavaromban elfutottam. |
Valahogy csakis felálltam.De még mindig nagyon csodálkoztam.Ez nem az a Reia akit megismertem ...
-Naa mit vagy ilyen hidegszívü?Engedd el magad és élvezd.-megintcsak megcsókoltam.Számomra ez a pillanat annyira gyönyörü volt,ogy azt kivántam soha ne legyen vége.A csók után csak bámultam Ayumét. |
Reia egyszerűen csak annyit mondott, hogy ne rántsam el a fejem. De én éreztem a szavaiban valami parancsolást. És mivel a halál mindegyik sötét lénynek parancsol, engedelmeskedtem. A csók után értetlenül néztem ki a fejemből. Mintha nem is élnék.
- j-j.... - már majdnem kimondtam, de visszatért az eszem. - Elment a józan eszed? Ez mégis mi volt? - majd elnézve vörös arcát megint megszólaltam - Te már tényleg nem vagy a régi.... - majd benéztem a szobába...el is felejtetem mit akartam mondani Reiának. Alexander még mindíg térdelt.
- Alexander kérlek állj fel! Ha Reiától félsz ne aggódj! |
Nem bírtam hinni a szemeimnek.Reia megcsókolta Ayumét !!! Ezen annyira megdöbbentem,hogy beszélni sem tudtam. |
-Mondtam,hogy nefélj.-és újra a szájához kezdtem közeledni.-Kérlek ne rántsd el a fejed.-lassan becsuktam a szemem és megcsókoltam.A rovidke csók után ránéztem-Na milyen volt?-kérdeztem vörös arcal. |
Ayume megjelent és kihívta magához a lányt.Alexander térdepelt a földön.A még mindig bunkó Archeet meg nem figyeltem.-Alexander állj fel már kiment a lány!-mondtam remegő hangon mert annak a lánynak annyi energiája volt hogy még a halandók is érezhetik. |
Követtett, majd közeledni kezdett a számhoz. Előbb úgy gondoltam jobb ha hagyom, nehogy valakin kitöltse a dühét....aztán újra átgondoltam majd mikor már egészen közel volt a számhoz alkaptam a fejem.
- Mégis mit csinálsz? Ezt nem teheted! - majd visszanéztem rá kissé mérges szemekkel. Igazából féltem. Féltem az erejétől. De méginkább féltem attól, hogy valakit, például Alexandert, vagy éppen Joulu-t bántaná. Az az idióta angyal meg nem érdekelt különösebben.... |
Ayume valamiért félrehívta Reiát.Csak nem akar vele szembeszállni?
Valamit akart tölem Ayume.Félrehívott.Odamentem hozzá-Mit szeretnél?-kérdeztem.-Nemkell félned.-megfogtam a kezét.Közeledni kezdtem a szájához.Látni akartam,hogy erre mit fog tenni. |
Ahogy végigmentem a folyosón észrevettem, hogy csak Alexander szobájában ég a villany. Közelebb mentem, majd hirtelen megcsapott Reia hatalmas ereje. Egészen megszédültem tőle, széllőkésként ért.
Nagyszerű....Pedig nem akartam találkozni vele....
Variálni kezdtem. Azon gondolkodtam, mit csinálhat ott bent? Tudom, hogy bent van az a vak lány is, és az az idegesítő török angyal....Reia vajon Alexanderrel akar valamit? Vagy pont azzal a vak lánnyal? Vagy esetleg csak..... Nem is mertem tovább gondolni, mert Reia régi gyilkos hajlama jutott az eszembe. Összeszorítotam a fogam és berontottam a szobába.
- Reia! - mondtam kicsit parancsoló hangon. Alexander éppen előtte térdelt. Roppantul meglepődtem. Talán még látszott is rajtam. Majd eszembe jutott, hogy Alexander halálangyal biztosan Reia parancsol neki...Közelebb léptem, majd mintha egyenrangúnak tartanám magammal megszólítottam - Beszédem van veled! Gyere velem! Most!! - a hangomon hallatszódhatott egy kis harag is. Még nem tudtam pontosan eldönteni, hogy vajon Reia csinált-e valamit Justinnal, vagy magától ment el...Kisétáltam az ajtóba és megvártam Reiát hogy követ-e. |
Egy másik lány jött be és hát Archee megint alakított.én egy kicsit ideges lettem legszívesebben itt,most,azonnal megfolytottam volna ha nem lett volna itt Alexander.-Hmmmm...ez érdekes kijelentés volt Archee...-mondtam komoly képet vágva és próbáltam minél csúnyábban nézni a fiúra. |
Mire kiértem a "legkisebb" szobából teli lett a szoba.A kis szerelmes pár és egy kicsit félelmetes erővel rendelkező hölgyemény.Gondoltam ha már itt vannak nem fogom őket kidobni.-Üdvözletem a kedves vendégeknek.-mondtam egy kissé álszent mosollyal az arcomon.-Gondolom jöttetek megünnepelni,hogy egy ilyen király srác van köztetek.-jelentettem ki önelégülten és vártam a reakciókat. |
Egy fura lány jött be.Nagyon erös volt az energiája.Szép lassan letérdeltem amikor megláttam az arcát.-Reia,te,itt ??-
A 3. szobában égett a villany szóval gondoltam bemegyek.3 emberféleség állt a szobában.Bementem és lenézöen köszöntem nekik-Sziasztok.Nem zavarok?- |
-Áhh így érthető a parasztsága...eléggé bunkó ahogy látom...főleg veled,de majd én adok a szájának!-mondtam és minden bátorságom arra öszpontosítottam hogy megfolytsam az új fiút akit se én se Alexander nem csípett nagyon az igazat megvallva.Kezdtem egy kicsit álmos lenni de nem akartam lefeküdni. |
-Archee.Egy elkényeztetett kis pöcs.Régen találkoztunk.Az apjának dolgoztam.-leültem az ágyra.-De az már régesrég volt.- |
-Köszi...de hoztam volna magamnak...nem kellett volna.-mondtam majd a cipőmet levettem és a lábam kezdtem szárítani.Mivel csak épp derékig mentem be ezért nem kellett máshol szárítgatnom magam.-Éééés...ki ez a fiú aki az előbb provokált?-kérdeztem. |
[124-105] [104-85] [84-65] [64-45] [44-25] [24-5] [4-1]
|