|
Témaindító hozzászólás
|
2011.07.31. 11:20 - |
Barátságos kis utca, boltokkal, és hétköznapi emberekkel. Az utca egyik távoli részén, van egy antikvárium, ahol régi könyveket, cuccokat, és boroszkánykellékeket is be lehet szerezni. |
[64-45] [44-25] [24-5] [4-1]
 Alexander megfogta Joulu kezét. Egy kicsit előtörtek belölem a régi emlékek....Riojival.... Rászorítottam a zacskóra a kezemben. Mikor észrevettem magam újra a szerre néztem. Kibontottam a kis zsákot és a számba vettem egy keveset. Összerágtam és közben éreztem a keverék rosz ízét. Lehet egy embernek nem lenne rosz íze, de a vámpírok a vasas, de édes vérhez szoktak. Így nincs is jó íze egy főszerkeveréknek. Összeszorítottam a szemem és a szám a rosz ízre. Végül lenyeltem nagy nehezen, de megfogadtam hogy legközelebb csak végszükség esetén eszek belőle. Joulu teljesen elvörösödött. Nagyon szerelmes lehet Alexanderbe.
- Joulu...? - kérdeztem nyugtázásképpen, észrevehetetlenül jelezve hogy minden rendben van. |
 -Hát nemrég távolodtam el a csapattól...unatkoztam közöttük.-válaszoltam Ayumének mikor azt vettem észre hogy Alexander fogja a kezem és vörös lettem.-Hát...direkt messziről követtelek Alexander....- |
 -Szia Joulu.Észre se vettelek.-odaléptem hozzá és megfogtam a kezét. |
A zacskóra néztem. Furcsa illata volt.
- köszönöm! -fújtam ki megadóan és megkönnyebbülve a levegőt. Ekkor egy virágos ilatot kezdtem érezni...Alexander háta mögül....Az a valaki beleütközött a halálangyalba és sűrű bocsánatkérés közepette hátrébblépett.
- Joulu?! Te mikor jöttél el a csapattól? - kérdeztem felelősségre vonva a lányt. |
Követtem,követtem Alexandert majd egyszercsak beleütköztem.-Oh....öhm....hello mindenki!-mondtam majd elhátráltam egy kicsit lehajtott fejjel mert vörös lettem.-M-m-m-m-miujság erre?- |
-Archee ??Mit keres az itt ?-egy picit összezavart,hogy eljött idáig.-Látni,hogy még rosszul vagy.-mondtam majd elkezdtem matatni a szebemben.Egy újabb zacskót vettem elö és Ayume kezébe nyomta.-Egyél belle és nem fogod ezt a gyengeséget érezni.- |
Alexander hangját hallottam meg a hátam mögül.
- Thh....csak te vagy? -könnyebbültem meg. Hátrafordultam. Alexander szemeivel találtam szembe magam. - Már te is...? Semmi bajom - csaptam oldalra fejem mintha szégyellnék valamit. - Egyébként az előbb járt itt egy fiú. Valami Archee Rashid....Téged keresett. - láptem előre párat. A bokám hirtelen kiment alólam, és összerogytam, de hamar összeszedtem magam. Nem engedhettem meg magamnak, hogy látszódjon rajtam a gyengeség. |
Lassan lépkedtem a kirakatok mellett és egy édes illatot éreztem a levegöben.Ayume sétált az utca másik felén.Odaballagtam hozzá és megkérdeztem aggódóan-Nincs semmi komolyabb bajod?- |
Az Arhcee szárnyai által keltett szélvihar az összes hajamat a szemembe fújta. Amíg el nem repült addig nem is láttam senkit. Mikor elült a por is újra elindultam. Nézegettem a kirakatokat. Csak bámészkodtam. Majd újjabb a fáradtságomtól halovány jelenlétet kezdtem érezni. |
 -Én azt hittem kicsit még részeg vagy már kicsit másnapos vagy.-mondtam kicsit bunkón,de már nem érdekel mer már igy is úgy is indulóban voltam. -ha nem zavar akkor én most tovább repülök,mert meg kell keresnem egy rég ismerősömet. Alexander Khaelev-et.Szerintem már találkoztatok.-Azzal kiengettem szárnyaimat és egy kisebb szélvihar kiréreével elrepültem.
/folyt.köv.:3.szoba/
|
Kérdésére villogó szemekkel néztem rá. Mégiscsak látszana rajtam?
- Semmi bajom! - vágtam rá haragos hangnemben. majd lenéztem a földre és kicsit szényenlősebben mondtam - Tényleg...semmi... - felkaptam a fejem - Miért mit látsz rajtam? |
-Én vagyok az egyik újonc.A közelkeletről jöttem erre a kicsit furcsa könyékre.-mondtam.Végiginéztem a a kicsit kifáradt lányon.Úgy döntöttem,hogy rákérdezek az állapotára,bármijen nagy bunkóság is ez.-Remélem nem zavar ha megkérdem miert vagy ilyen ramaty állapotban.
|
-Kitoko Ayume vagyok. - néztem félre miután végigmértem szokásos unott hangomon beszélve. Felnéztem az égre. A nap ugyan nagyon égette a szemem, de vártam valakit. - Látom te sem vagy ember...Csak nem a gimnáziumunk diákja vagy? - kérdeztem kissé mérgesen. |
-Archee Al Rashid a becses nevem és az öné?-kérdeztem udvariasan a kicsit másnaposnak kinéző holgytől.Gondoltam nincs a legjobb kedvében ezért nem akartam bunkó lenni. |
lassan és kicsit szédelegve lépkedtem. Fáradt voltam de nem érdekelt különösebben mi lesz velem. Csak őt láthatnám még egyszer...A nap égetően tűzött a szemembe. Egy vámpírnak nem a legjobb dolog nappal járkálni. Végül egy 45 perc séta után a silk street egyik falának dőltem fújtatva. Megpihentem kicsit. Messziről megéreztem, hogy közeledik valaki, ezért kihúztam magam és úgy tettem mintha semmi bajom nem lenne.
- Ki vagy? - kérdeztem kiabálva a levegőbe, mivel legyengülve nem éreztem pontosan ki közeledik. |
 Mihelyst kiértem olyan jó volt kinnt lenni hogy elképesztő volt a városban járni bár valami aggasztott.Nem emlékeztem arra hogy mér is zuhantam le.
Valami ellenséges lény támadhatott meg?Vagy csak egy egyszerű légáramlat lehetett az oka? elmélkedtem magamban el ezen miközben egy bolt mellett mentem el.A szemem rögtön kiszúrta az antikváriumot.Mivel imádom a régiségeket rögtön be is mentem.Miután kijöttem egy középkori karddal jöttem ki amibe belefoglaltattak egy kék topázt.Különlegesnek éreztem magam hogy én vehettem meg ezt a csodálatos kardot.
Majd kirakom a falra...vagy menjek Vívás szakkörre ezzel? elmélkedtem tovább majd továbbmentem. |
Még csak fel se vettem, hogy nem köszönt el tőlem. Elvégre ő nem vámpír....nem tudhatja ki vagyok.. Kicsit sem érdekelt hová megyek, csak el akartam menni erről a helyről. Talán a tanítás már elkezdődött a gimiben, ezért visszaindultam a főbejárathoz.
/folyt. köv.: Udvar / |
-Inkább nem. Nem vagyok éhes most.-azzal megfordultam és elrepültem.Visszaindultam az előbbi társasághoz ahol a nagy csapat fiatal volt.Egy kicsit furcsállottam hogy odamegyek, de azért köszönök.
/// Folyt.köv.A város felé vezető út /// |
-Várj még! - mondtam unott, halk hangomon. - Ne indulj vissza... Nem vagy éhes? Meghívlak. Tudom, hogy neked is a kedvenced a vér.... A szobámban nyugodtan elfogyaszthatunk egy embert. Mit szólsz? -
Ez a halálangyal úgy emlékeztet valakire....Igen rá...De miért kell így hasonlítania? Ő meghalt és nem jön vissza, én pedig soha nem fogok mást szeretni...Eszedbe se jusson Ayume!!!
gondoltam. Majd újra a halál angyalára néztem. Alexander.....Vajon olyan mint ő volt? |
-Csak unatkoztam és azt gondoltam körülnézek a vársoban,demint látom idöpocsékolás volt kijönnöm- még egyszer ránéztem a vámpírra majd elindultam vissza. |
[64-45] [44-25] [24-5] [4-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Napszak: Délután
Alexander megfogta Joulu kezét. Egy kicsit előtörtek belölem a régi emlékek....Riojival.... Rászorítottam a zacskóra a kezemben. Mikor észrevettem magam újra a szerre néztem. Kibontottam a kis zsákot és a számba vettem egy keveset. Összerágtam és közben éreztem a keverék rosz ízét. Lehet egy embernek nem lenne rosz íze, de a vámpírok a vasas, de édes vérhez szoktak. Így nincs is jó íze egy főszerkeveréknek. Összeszorítottam a szemem és a szám a rosz ízre. Végül lenyeltem nagy nehezen, de megfogadtam hogy legközelebb csak végszükség esetén eszek belőle. Joulu teljesen elvörösödött. Nagyon szerelmes lehet Alexanderbe.
-Hát nemrég távolodtam el a csapattól...unatkoztam közöttük.-válaszoltam Ayumének mikor azt vettem észre hogy Alexander fogja a kezem és vörös lettem.-Hát...direkt messziről követtelek Alexander....-
-Szia Joulu.Észre se vettelek.-odaléptem hozzá és megfogtam a kezét.
-Én azt hittem kicsit még részeg vagy már kicsit másnapos vagy.-mondtam kicsit bunkón,de már nem érdekel mer már igy is úgy is indulóban voltam. -ha nem zavar akkor én most tovább repülök,mert meg kell keresnem egy rég ismerősömet. Alexander Khaelev-et.Szerintem már találkoztatok.-Azzal kiengettem szárnyaimat és egy kisebb szélvihar kiréreével elrepültem.
Mihelyst kiértem olyan jó volt kinnt lenni hogy elképesztő volt a városban járni bár valami aggasztott.Nem emlékeztem arra hogy mér is zuhantam le.