Témaindító hozzászólás
|
2011.07.31. 11:12 - |
Nappal kihalt, éjjel viszont nyüzsgő sikátorhálózat, nem egy jó környék, alkoholisták, tolvajok, vámpirvadászok tanyája. A város fekete piaca is valahol erre található, minden varázslényért nagy a kereslet. Másrészt a szervkereskedelem, sincsen lemaradva. |
[50-31] [30-11] [10-1]
Itt lyukadtam ki.Nem volt egy túl barátságos környék, de legalább egyedül lehettem.
Miért van az, hogy a lányok terén mindig pofára esek? Áááh...Ráadásul Linát is prímán magára hagytam...Remélem nincs baja.
Igazából már nem érdekelt, mi lesz.Tudtam, hogy majd kilábalok ebből is.De leszomorított a gondolat, hogy Antonellával egy suliba fogunk járni.Hát, igen....A távolságtartás feledést hoz.Vagy nagyobb szerelmet..... |
Leugrot a tetőről én meg mire utána ugrottam volna már nem volt ott. Na akkor menjünk az udvarra. Nyerni már úgysem nyerhetek főleg nem ellene.
/folyt.köv.: udvar/ |
-Naaa ezt nem kéne itt...-mosolyogtam.-Mitszólnál ha lassan visszaindulnánk a suliba?Hisz már hajnalodik.-megcsókoltam még egyszer és leugrottam a tetőről.-Verseny az udvarig ?-alig mondtam ki már az udvaron is voltam.
/folyt.köv.: Udvar/ |
- Dehogyisnem.... egy csillagnál szerintem nincs szebb talán csak a hold. - mondtam halkan. Olyan jó csend volt, és pont Reia mellett ültem. Azt kivántam bárcsak megállna az idő vagy nem zavarna meg minket semmi egy jódarabig. A fejem elnehezedett ezért ráhajtottam a vállára.
- Én is szeretlek.....nagyon - felemeltem a fejem és megpusziltam, mikor visszatettem pedig a nyakát csókoltam meg. |
-De szép!-mondtam de egyátalán nem figyeltem a csillagra,inkább Ayumét néztem.-Nálad úygsem lessz szebb.-megsimogattam az arcát és szép nyugodtan megfogtam a kezét.-Sze...szeretlek...-súgtam halkan a fülébe. |
Felvitt az egyik ház tetejére, fent pedig megcsókolt. Élveztem ameddig lehetett. Én is leültem, és keresni kezdtem valamit az égen. Kis kutatás után megtaláltam. Reia vállára dőlve mutattam egy csillag felé.
- Látod azt ott? Vörös a fénye. Kicsikoromban az anyám azt mesélte az a csillag a vámpírok útmutatója. Mindíg arra kell mennünk amere ez a csillag van. De mivel már nem vándorlunk már nem használjuk, így feledésbe is merült. Én pedig azóta sem értem miért vándorolt a fajtám egykor... - mesélés közben elnehezedett a fejem. Mintha Reia mágnesként vonzana. |
-Igaz ... tudod mit ?Mennyünk fel az egyik tetőre.-felkaptam mint a menyasszonyt és felrepültünk az egyik házacska tetejére.Letettem és megcsókoltam.-Tényleg gyönyörüek a csillagok.-leültem és bámultam az eget. |
- Köszönöm azt hiszem élek vele - odaléptem a tetemekhez, és belekezdtm az egyikbe, de valami furcsa érzés ragadott magával, és abbahagytam. Letöröltem a vért a számról, a kést pedig visszarejtettem a csizmámba. Az a furcsa érzés megint végigfutot a hátamon. Már régen nem laktam ilyen jól. Éreztem ahogy erőt nyerek a vérből, és kezdenek erősödni az érzékeim, kezdenek lassan visszatérni a képességeim. Letérdeltem Reia mellé a fal tövébe és az eget kémlelve beszéltem.
- Ühhmm...nem is tudom...Azt hiszem kicsi teleettem magam szóval valami csendes helyre kellene mennünk. Ma este szép az ég azt hiszem egy darabig elfoglalna minket - felálltam, megfogtam a kezét és a szemébe néztem - téged nem nyugtatna meg? Feszültnek tűnsz. |
A banda elég magabiztos volt.mert azt hitték hogy ha hatan vannak akkor le tudnak győzni...Körbeálltak és elkezdtek fenyegetőzni.Csak egy szó tudta végül elhagyni a szánalmas ajkukat:Könyörüljön....Már késő volt.A lelkeikből jóllaktam és odalépkedtem Ayuhoz.-Ennyi volt drágám.Ha akarod megihatod a vérüket.-lassan odadőltem a falhoz.-Most mit szeretnél csinálni?- |
Igaza van... Az ijesztgetéssel nem megyek semmire... Jólvan hát...akkor kezdjük!
- Jobb lett volna ha otthon maradtok, de így talán megspóroltátok nekem egy talán hosszadalmas keresést. - mosolyodtam el gúnyosan, majd az egyik pillanatban még Reia mellett voltam a másikban pedig az egyikük mögött. Elkaptam és egy könnyű mozdulattal a falhoz vágtam. Nagyot nyögött, én pedig a csizmám szárából előhúztam egy kést. Egy gyors és kecses mozdulattal pontosan a férfi szívébe dobtam. Láttam az utólsó pillantását, azt a rémültséget, a halálfélelmet. Öröm látni. Azonnal meghalt, én pedig letérdelve mellé megszagoltam a vérét.
Pedig azt hittem drogozik vagy iszik az illető.... Valóban megspórolt egy keresést is nekem és megmentette valakinek az életét...még csak nem is tudott róla - meséltem Reiának miközben gúnyosan nevettem a halotton. Mivel tényleg nagyon éhes voltam még nem vártam sokat. A nyakára tapadtam és percek alatt porrá szívtam a szervkereskedő testét.
- Kedvesem, te hogy álsz? - fordultam meg, hogy szemügyre vegyem sikerült-e megölnie mindet. |
Ayuménak teljesen igaza volt ... nem a legjobb pillanatban találtak ránk.-Menny és kapj el egyet magadnak...a többi az enyém.-még mindig ideges voltam és ránéztem Ayura aki megpróbálta őket megijeszteni kisebb-nagyobb sikerrel.-Jajj szivem ez nem fog menni.Menny és egyed meg az egyiket.Még mindig túlságosan gyengécske vagy.-megpusziltam az arcát és lassan elindultam a csoportocska felé. |
- Nem most érzed először, jól mondom? - Néztem rá kissé aggódó tekintettel. Valójában reménykedtem, hogy nem süt le rólam az összes aggodalmam. Felajánlotta a vérét.
- Nagyon kedves vagy, köszönöm. Tudod minél nagyobb a hatalmad annál kevésbé laktató a véred. Éppen ezért egy teljesen erőtlen emberre van szükségem. Akinek cseppnyi ereje sincs és betelek a vérével. - miközben mondtam észrevettem a hátam mögött egy csapatot.
Ezek meg...? ....Szervkereskedők? Már minket sem hagynak békén?
- Hát nem éppen a legjobb pillanatomban találtatok meg.... - vetettem oda nekik. Majd félresöpörtem a hajam az arcomból, hogy jól lássák vörösen izzó szemeimet, hátha attól megijednek és nem kerül sor harcra. Annyira azért még nem erősödtem meg... |
-Áhh semmi csak egy fura érzés futott végig a testemen...-igazából egy fura érzés zavart amit már éreztem valahol...Szegény Ayuméról lesütött,hogy még ehés.-Kérsz egy picit a véremböl ?- csillogó szemekkel bámultam Ayuméra. |
Értetlen szemekkel néztem Reára.
Ez elég gyorsan ment neki... De ha már így félkészen megkaptam...már csak ki kell szívnom az összes vérét a nyakán át. A legjobb benne, hogy akár át is haraphatom a nyakát, nem kell finomkodnom.
Közelebb lépdeltem, mikozben szemem színe megintcsak az éhséget jelezte izó vörösre váltva
- Kö-Köszönöm - hebegtem a meglepettségtől. Letérdeltem a test mellé és felemeltem a nyakát a számhoz. Még mielőtt megettem volna leelenőriztem, teljesen tiszta. Reiának mindíg is jó érzéke volt az emberekhez. Kicsit elmosolyodtam a helyzeten, majd teljes erőmből átharaptam az ember nyakát. Már sikerült kiszívnom belőle majdnem minden csepp vért, mikor Reia idegesen felállt és a falba vágta a kezét. Ahogy felkapta a fejem a harapásból, kitéptem a tetem nyakából egy darabot.
chh...hát ez nem szándékos volt...
- Reia mi történt? Mittől letél ideges? - lassan felálltam a test mellől és odasétáltam. Megtöröltem a szám, hogy n legyen anyira véres, majd megfogtam azt a kezét ameikkel a falba vert. - Most nézd meg mit csináltál... pedig olyan szép a bőrőd.... - Utaltam a kis sebekre amiket a fal okozott. Nem tudtam megállni, végignyaltam a kezén, hogy a véréhez jussak. Megvártam amíg begyógyulnak a sebei, majd megszólaltam újra.
- Nem tudom hogy vagy vele...de nekem nem volt elég ez az ember...lehet csak a szer teszi de több vért akarok! - közben a szemeim egyre élénkebben vörösödtek be. Lassan visszatérek a régi énemhez, az igazi vérengzőhöz. |
Odabattyoktam Ayuméhoz és megfogtam a kezét.-Mit bénázol itt ennyit??-elkezdtem húzni magam után.Egy földön fekvö emberi testhez vittem-Szívd csak ki a vérét.A lelkét már megettem.A többi a tiéd.-Leültem a már mozdulatlan test mellé.Elkezdtem magamban gondolkodni majd hirtelen feláltam és belevágtam a falba ami teljesen szétzúzódott. |
Lassan és kicsit fáradtan kullogtam Reia háta mögött. Mikor kiértünk a Shadow Alley-ra megtorpantam. Körülnéztem, majd megláttam Sheenát és Antonellát. Bár aligha velük foglalkoztam, hiszen ízltesnél is ízletesebb emberek és vadászok jöttek mentek tőlünk csupán pár méterre. De...és ittvan az a bizonyos de....mint minden jóban ebben is van rosz...a vadászok bármikor elkaphatnak, az emberek fele pedig nagy valószínűséggel drogozik, iszik ..... talán 10% egészséges lehet....most jól kell kiszagolnom! Elővettem a táskámból a szert amit Alexander adott. Az üveg alján volt még egy kevés, azt bevettem, majd egvártam, míg az érzékeim felerősödnek annyira, hogy hasonlítsak a régi, valódi vámpír önmagamra. Majd óvatosan észrevétlenül az emberek szagát kezdtem megfigyelni. |
-Az én nevem Antonella.Olaszországból érkeztem ide tanulni.Egyedül élek és csak a démonokkal vagyok rosszabb kapcsolatban.Azokat ha lehet össze-vissza gyilkolom.A vámpírokkal se jó se rossz kapcsolatban nem állok.Majd még meglátom mi lesz a döntésem, de ez az iskola meglehetősen unalmas és benne lennék egy balhéban.Mindegy adj nekem 3 órát és majd a szobámban beszélhetünk erről.-mondtam majd letakarítottam magamról a vért.Visszavettem a sapkám és elsétáltam halálnyugodtan majd eltűntem Sheena szemei elől.
/Folyt.köv.:Udvar/ |
- Nincs gond - sétáltam kárörvendően mosolyogva a lány után.
- A nevem Sheena.És lenne egy kérdésem....Milyen viszonyban vagy a vámpírokkal? Mert lenne egy kis elintézni valóm...És amint láttam, te erős vagy.Meg akarok ölni pár vámpírt.És egy félvért.De a gimnázium szabályzata nem engedélyezi.Viszont: egy démoni hang elárulta, hogy van egy módszer, aminek segítségével egyszerűen végezhetünk velük.Na? Benne vagy? Látom rajtad, hogy szereted a balhékat? - nézek gonoszul mosolyogva a lányra.Ő lesz a tökéletes tettestárs.Erős, van taktikája, és stílusa is.
- Mi van? Szövetkezel? Segítségül akarsz hívni egy istent? Rajtam ne múljon - kérdezget galádul a démonom.Most az egyszer jól esnek a kérdései.Sőt, mi több.Egyenesen feltüzeltek.... |
-Nem történt semmi különös...-mondtam majd visszaértek azok akiket az előbb kikerültem.
-Ááááh ez nem igaz!Folyton ezeket kell kiiktatnom?-förmedtem rá a kis csapatra majd levettem a sapkám és démoni vörös szemmel néztem rájuk,majd pedig függőlegesen félbevágtam mindet.A vér beterítette mindkettőnk testét.
-Elnézést hogy előtted kellett....-mondtam majd elindultam beljebb az utcába.Miután lehiggadtam egy kicsit leültem. |
- Áh...Szia - nézek végig a lányon.
- Na, ennyit erről.... - szólalt meg újra Spitz lenéző hangon.Nem is válaszoltam rá.
- Mi...Mi történt? - kérdezem kissé idegenkedve.
- Belédkötöttek? |
[50-31] [30-11] [10-1]
|