|
Témaindító hozzászólás
|
2011.07.29. 12:01 - |
 Elit, de egy kicsit nehezen megközelíthető gimnázium, a Raven Falls legnagyobb ellenségei.A gimnáziumon belül van egy titkos alagút, amivel gyorsan le lehet jutni a kertbe.Az itt élő diákok ellenségesek és kevés köztük a jószándékú lény.Nálunk csak varázslényekkel találkozhatsz. |
[41-22] [21-2] [1-1]
 A csaj végigkarmolt a mellkasomon, mire a felsőm felszakadt. Ilyen se volt még. Felhúztam a térdem és gyomorszájon vágtam a rajtam terpeszkedő dögöt, majd én is alakot váltottam. Tigrisként a nyakának ugrottam és magam alá fordítottam, majd próbáltam újra ráfogni a nyakára, de keményen megállta a helyét. Arébb ugrottam és felmordultam, majd támadt egy ötletem: ha a lányt nem is tudom lenyomni, ott van két ember. A nagypofájú srác (Jack xDDD) felé lendültem. A levegőben egy nagy loncsos keverékkutya lettem. Nem értettem, miért pont ezt az alakot vettem fel, de amikor a srác felé tartottam, és láttam a halálfélelmet a szemében, éreztem, hogy nyert ügyem van. |
 ~ Most smárolt le egy idegen, akinek széttetem a lábam és most meg akar ölni. Nem hangzik jól az összegzés.... Baszus hogy kell viszaváltozni? ~ villant át az agyamon amikor a srác felém lendült. Befeszitettem a testem és koncentráltam az érzésre ami az előbb az átváltozást kisérte, de nem voltam elég gyors, a zöldség megfogta az arcom, és annál fogva taszitott a földre. Akkorát lökött rajtam, hogy a földnek csattantam és arrébb is gurultam pár métert. Azt az istenit! Miez? Nem ember az biztos, ezt az erőt három ló megirigyelné. A testem rengeteg helyen sajgott ettől a találattól. Ilyenkor tünt fel milyen törrékeny vagyok. Négykézlábra toltam fel magam, majd egy remegés kiséretében ujbol elértemaz állati alakom. A fiu ujból felém lendült, én meg rávetettem magam, elvesztette alattam az egyensúlyát. Csak kinevetett, én meg a melkasába furtam a karmaim és ráüvöltöttem. Hátranéztem Joshra. Mihez kezdünk ezzel a helyzettel? |
A lány a mellkasomra ült és a lábai között volt a fejem. Akaratlanul is elvigyorodtam.
- Kislány, ha csókot akarsz, akkor legközelebb szólj - mondtam miközben felültem és megcsókoltam. Hirtelen azt éreztem, hogy valaki lekever egyet. Felálltam és hátráltam a csajtól két lépést, aztán megfogtam az arcom. Elmosolyodtam.
- Nem mondom, van benned erő. Csak hogy van egy kis bökkenő: a két srác ember, te pedig még nem tudod rendesen uralni a képességed. Próbálj meg visszaváltozni, párduc, mert én is támadok ám - kajánul elvigyorodtam, és támadásba lendültem: elrugaszkodtam és a lány felé ugrottam. |
- Sznobok ?- szívta a fogát Jack türelmetlenül. - Majd meglátjuk fiam! A földig alázlak, és rádrugdosom a port, te kis nyomorék. - magyarázott, én meg a homlokomhoz kaptam.
-Kussolj- köhhintettem oda neki. A zöld hajú srác egyből felkapta a vizet, és Jack felé lendült. Ijedten léptem hátra, Jack meg egy olyan nagy jobbost kapott hogy a földre rogyott. Egyből probált térdről felpattanni de a srác rugott belé egyet. Ideges lettem (ismeretlen okokbol XDXD annyira nem izgat a bátyó testi épsége), és felmorrantam. A hangom először emberi volt majd valami hangosabb és mélyebb lett. Szememmel élesebben láttam, a fülemmel jobban hallottam, majd mintha egy áramütés érne hirtelen más testben találtam magam. Lenéztem a földre. Mancsokat láttam kezek helyett. wtf? XD Felmorogtam, és amikor kiáltani akartam hogy megdöglesz, csak valami nagymacskás nyávogás féle hagyta el a torkom. Egy párduc hangja. Nem haboztam egy pillanatig sem, tudtam, hogyha gondolkozni kezdek oda az egész. A srác és Jack közé ugrottam, és fenyegető morgással probáltam hátrálásra kényszeriteni az ellenségemet. Nem igazán lepődött meg, de hátrált két lépést. Jack felpattant és elhátrált tőlem, én meg a fölhöz lapultam majd a zöldhajú srác (zöldségnek fogom hivni) felé vetődtem. Ám valami nem stimmelt, mert amikor neki csapodtam már ujra emberi alakban voltam, és egy roppant félreérthető pozban ültem a mellkasán, és a feje a két combom között volt. kaján vigyorral szoritotta a földhöz a térdem.
- őh.. - ez volt az egyetlen hang ami kijött a torkomon. nem volt tul értelmes. |
 Kinyitottam az ajtót. Csend és hullaszag, még a lámpákat is lekapcsolták.
- Hát ez meg? - léptem ki hitetlenkedve, de csendesen, miközben jobbra-balra néztem, hogy van-e valahol ellenség. A róka kishíján fellökött, amikor kilépett az ajtón. Megforgattam a szemem és nagyot sóhatjva után indultam. Amikor már a következő folyosón haladtunk, láttam, hogy megáll előttem, ezért én is megálltam. Éreztem, hogy Sam hátulról nekem jön, Jack meg halkan röhög rajta. Hátra néztem és vigyorogva Samra pillantottam, majd összerezzentem, amikor újra felkapcsolták a világítást. Az előző homunculus és egy lány volt az. A róka teljesen nyugodtan, mozdulatlanul állt.
- A homunculust rátok bízom, a lány az enyém. A Raven Falls előtt találkozunk - zárta rövdire és a lány felé indult, aki futásba kezdett az egyik folyosón, a róka pedig követte.
- Na mivan, elődugtátok a képeteket? - szólaltam meg sunyin és felkapcsoltam a lámpákat. Ashley [link] mellettem összerezzent, akárcsak az egyik srác.
- Tudod mi a dolgod - néztem a mellettem remegő lányra.Ashley bólintott, és vörösen felvillant a szeme, jelezve, hogy már a démon irányítja a testét. Futásnak eredt, Argos követte.
- Na, úgy tűnik magunkra maradtunk, Raven Falls-i sznobok - vigyorodtam el. |
Ujra megprobáltuk együtt megszabaditani a rókát a láncaitól. Amikor egyszerre fogtuk meg akkor nem rázott, igy -mivel más lakat nem védte a bilincseket- könnyen letudtam kapcsolni az állatot fogságban tartó láncokat. A pofáján lévő bilincset kapcsoltam le utoljára, és amikor a szellem megérezte hogy szabad engem és Josht kishijján fellökve ugrott messzebb béklyóitól. Pár lépésnyire megállt és kihuzta magát. A bundája élettelibb szebb és fényesebb lett. Az energiája vibrált, és hirtelen vérszag csapta meg az orrom. Imádtam a vérszagot de mindenki elől titkoltam ezt, mert tök bizarr XD. én és Josh egyszerre engedtük el a láncot, Jack meg elmbambult ezért őt ujbol megrázták a láncok.
- Köszönöm fiatalok. - mondta a róka.
- Még egy beszélő állat? Ennek sosem lesz vége? - nyöszörgött Jack mellettem, én meg halványan elmosolyodtam.
- Azt ajánlom Mr, hogy örüljön annak hogy beszélek. Ha le találom tépni a fejét előtte szólok.- mondta csípősen, majd megrázta a bundáját. Sebei már majdnem teljesen begyógyultak.
- Haladéktalanul induljunk. - Adta ki a parancsot, és elindult az ajtó felé. Miközben követtük Joshhoz léptem és átkaroltam a karját.
- Szerinted nincs itt valami olyasmi amit feltudunk a Destinysek ellen használni és nem probál megölni minket ha hozzáérünk?
- Nem nyulunk semmihez és kész! - mondta Jack sértődötten és a kezét dörzsölgette, ahol a lánc nyomot hagyott a bőrén.
- Ne hallgatózz.- prüszköltem felé de aztán elnevettem magam. Josh elforditotta a kulcsot a zárban, és halka kinyitotta az ajtót. Kiléptem. Totális csönd és kihaltság fogadott. |
- Halvány lila gőzöm sincs. - vontam meg a vállam Sam kérdésére.
- Szerintem ha egyszerre csinálnánk... - léptem róka mellé és letérdeltem, majd a többiekre néztem.
- Szerintem ha egyszerre csinálnánk, működne - fejeztem be végül.
Már épp nekiláttunk volna leszedni a láncot, amikor megcsörrent a telefonom és felálltam.És ebben a pillanatban Jacket és Samet is megrázta az lánc energiája. Úgy tettem, mint aki nem törődik a dologgal és kivettem a farzsebemből a mobilom.
- Igen? - szóltam bele, aztán teljesen ledermedtem.
- Ööööaaaaa igazgató úr! Helló! Hát maga?
- Hol vagytok? Feladatom lenne a számotokra.
- F-Feladat?
- Igen. Mozgolódnak - ahogy ezt kimondta, megállt bennem az ütő. A Destiny Moon?
- Király, épp itt vagyunk - a következő két percben eltartottam a fülemtől a telefont, mert az igazgatóúr felkapta a vizet (xDD).
- Jó jó, tudom, nem volt jó ötlet, de egy fehér lótól, Gaia-tól kaptuk a parancsot. Nem hiszem, hogy csapda. Viszont itt vagyunk a könyvtárban, az ajtó túloldalán egy felbőszült homunculussal és...Hát itt van előttem egy... Sam, mi ez? - néztem Samre felvont szemöldökkel. Sose érdekeltek igazán az állatok, de ő valahogy tudta miez. Miután választ kaptam, elmagyaráztam a helyzetet az igazgatónak.
- Na, srácok - raktam el a mobilom.
- ...szóval csak együtt tudjuk leszedni róla. Aztán pedig...Dolgunk lesz - térdeltem le megint a róka mellé. |
Josh maradásra intett de nem volt kedvem egyedül maradni ugyhogy távolságot tartva követtem a két fiút.
- EZ MEG MI??- ugrotthátra Josh ijedten, én meg odanyomakodtam hozzájuk és Jack kapucnijába kapaszkodva lestem meg az ijedtség tárgyát.
- Egy hatalmas kutya!- dadogott Jack, én meg magamban gonoszul felnevettem, hiszen Jack titkos félelme volt az ember legjobb barátja a kutya.
-Nem is kutya! Ez egy... róka! - mondtam bátortalanul, Jack meg lerángatott a kapucnijáról és közelebb tolt az állathoz. Sokkolva torpantam meg előtte.
- Az állatok birják a nőket, büvöld el, villantsd neki a csöcseidet vagy nem tudom.. - magyarázott, én meg durcásan fujtattam hátra, de aztán remegő lábakkal odaléptem a hatalmas rókához. Láncra volt verve, nagyon roszul nézett ki.
- Ő is egy szellem, mint Gaia? Kiszabaditom...- mondtam, és a pofájárol probáltam leszedni a bilincset, ám megrázott az energiája.
-BASZUS basszus baszus- ugrottam hátra. - Megrázott! - mondtam ijedten.
-Biztos valami varázslat van benne, vagy nemtudom.- logikázott Jack.
- Ha a láncot oldom el előbb vajon elmúlik?-kérdeztem. |
 ARGOS
Meggyötörten sóhajtott, és megrázta a fejét. A láncok nehézkes csörgéssel értek egymáshoz éa a földhöz. Ha közönséges láncok lettek volna nem jelentett volna gondot hogy már rég meglépjen. Ám ezek a láncok elvették a szellemi energiáit... Nem tudott villantani, olyan volt mintha csak egy közönséges állat volna. A pofáján lévő hideg fém bilincs megakadályozta hogy kinyissa azt, valamint az eredménytelen szabadulási probálkozások következtében fel is sértette gyönyörű vérvörös orrát. Ilyen szoros bilincs volt mind a négy lábára is erősitve, és a láncok végei a földhöz és a falakhoz is feszesen ki voltak szegezve. Alig birt mozdulni. Hirtelen fiatal emberek hangját hallotta meg. Két fiu és egy leány. Erőt vett magán és nekiugrott az egyik szekrénynek, már amennyire a láncok engedték. Sokadik probálkozásra sikerült hatalmas hangot keltenie, mely hátracsalta a fiatalokat, akik minden bizonnyal az ő segitségére jöttek. |
Ez a könyvtárban bujdosás jó volt, mivel sikerült letapiznom Samet XD Muhaha..Mennyei érzés.
Felkapcsolódott a lámpa, nem tudtam, hogy Sam nyomtam meg direkt vagy véletlen a gombot, vagy így csak magától gyulladnak itt fel a fények XD Egy könyvtárban álltunk. Hát...SIKERÜLT! Eddig...
- Uh, ez egy hajszálon múlt...Valahogy úgy érzem, hogy itt biztonságban vagyunk.
Alig hogy ezt kimondtam, olyan hangokat hallottam, mintha valaki leborogatott olna pár könyvet egy közeli sorban.
- Nézzük meg - néztem Jackre.
- Sam, te most maradj - mondtam.Jackel megindultunk a sorok között, én mentem elől, csak azt nem tudtam, miért xDD Hirtelen hátrahőköltem és majdnem fellöktem Jacket.
- EZ MEG MI? - meredtem rá a farkasra, aki ott állt előttünk.Nem látszott fenyegetőnek, de nem igazán mertem közel menni hozzá. |
 Kiléptem az iskola folyosójára, minden olyan csöndes nyugodt, és kihalt volt. A fejem lüktetett az izgalomtól, mint mindig amikor tilosban járok. Imádtam ezt az érzést! Lebukni még izgalmasabb volt, bár valahogy most nem vágytam rá. De az hogy nem vágyok rá a sorsot nem igazán érdekli. Összerezzentem kicsit amikor idegen hangot hallottam a hátunk mögül. Flegma képpel fordultam hátra, és az ijedtében nyakamba mászó Samet, egy mozdulattal toltam arrébb.
-Arra!- kiáltotta Josh, és elmutatott a folyosó vége felé. Samet ovatosan arrafelé lökdöstem és futásnak eredtem. Sajnos nem voltam olyan gyors mint a lány, de inkább legyen gyors, mert ha elesik mint általában akkor legyen ideje felkelni. XDXD
Tompa ppuffanást hallottam magam mögül, megtorpantam és Joshra néztem, aki hozzámvággta a kulcsot amit a lótól kaptunk ( ez ugy hangzik mint valami narkós álom) és mondta hogy siessünk. Segiteni akartam volna neki, de a zöld hajú srác felénk lendült, ugyhogy a fogam csikorgatva futásnak eredtem. Josh áttaposott a zöld kissrácon és utánnunk ssietett. Sam megtorpant a fordulónál, a fényes márvány járólapon csúszott a falig, hallottam ahogy a feje koppan a falban, majd mintha nem történt volna meg, továbblökte magát a megfelelő irányba. beértem és a hatalmas nehéz faajtónak estem. A kulcsot elforditottam a zárban, résnyire kitártam az ajtót, és belöktem Samet a sötétbe. Besurrantam utánna. A szememmel a villanykapcsolót kerestem, de nem volt erre sokáiig lehetősem, mert Josh ugrott be és bezárta maga mögött az ajtót. Sötétségbe borultunk.
Ijedten nyöszörögtem fel, mert féltem a sötétben xD. Hármónk zihálásán kivül mást nem hallottam. Fogalmam sincs hogy mitörtént a zöld hajú sráccal. Miután az ajtó becsapódott minden hang megszünt a külvilágból. Lassan elindultam arra amerre az ajtót véltem találni. Fát tapintottak az ujjaim. elindultam jobbra, és simogattam a falat, hogy megtaláljam a villanykapcsolót XDXD Hálistennek nem volt pókháló. Mivel sarokba üzköztem megfordultam. Hallotttam hogy valamelyik srác közel van mellettem. Azt éreztem hogy egy kéz téved a jobb mellemre. Kicsit zavartan nyultam a kéz gazdája felé, és sikeresen tenyereltem az arcába. A lélegzete hangjából leesett kiaz.
- Őh, Josh, az nem a kapcsoló.
- Micsoda? - hallottam Jack hangját, és gyorsan beszivtam a levegőt.
- Semmii!- kiáltottam válaszul. Gyorsan arrébb slisszoltam és a válammal a falnakötküztem. A lámpa pislákolva felvillant. |
Jack felment és kinézett.
- Na? Mit látsz? Van ott valaki? - kérdeztem, majd Jack válasz nélkül kimászott, én meg utána.Aztán visszanéztem, hogy Sam jön-e.
- Gyere! Asszem tiszta a levegő! - suttogtam le, majd segítettem kimászni.Hirtelen egy cinikus, ravasz hangot hallottam meg magunk mögül.Hátrafordultam és egy nálam alacsonyabb, zöld hajú srác állt mögöttünk, kajánul vigyorogva.
- A francba - néztem hátra, és a könyvtárat kezdtem keresni.A folyosó végén egy kanyar volt, és a falra egy nyíl kísératében ki volt írva, hogy "Könyvtár".
- Arra! - kiáltottam és a többiekkel arra kezdtünk el futni, de a bizarr srác gyorsabb volt, és elém került, aminek következtében vágtam egy hasast.
- Menjetek, itt a kulcs! - dobtam oda Jacknek a kulcsot, és amikor az ellenséges fiú utánuk akart volna menni, rávetettem magam, aztán kurva gyorsan megindultam a többiek után.
- Gyerünk, srácok, gyerünk!
Az igazgató nem véletlen küldött erre: bámulatos megérzései újra jól jöttek.Tényleg ott állt a folyosón pár Raven Falls-i diák.Gekkó alakban kapaszkodtam a falba, és amikor az a lány is előjött, lemásztam a falról és felvettem az eredeti alakom.
- Lám, lám...Kiket látnak szemeim? Csak nem pár Raven Falls-i diák? Ejnye, nem mondta nektek senki, hogy ide tilos bejönni? - vigyorodtam el, majd amikor futásnak eredtek, a fekete hajú fazon elé vágtam és kiraktam a lábám.Ez egy ősi trükk, de úgy látszik még most is bejön xP. Egy kulcsot dobott a másik srácnak, épp neki akartam menni, de ez a kis pondró rám ugrott.
- Ne buzuljál, te kis féreg! - ordítottam rá, de nem igazán foglalkozott velem, és amikor megfelelőnek látta a helyzetet a másik kettő után ment.Újra utánuk iramodtam. |
Először úgy álltam ehhez aküldetéshez, hogy nem akarom, és hogy minek kell itt lenni, de aztán kezdtem egészen beleélni magam. Sam néha kicsit felidegesített, de örültem azért hogy ott van. Annyira figyeltem a settenkedésre a falnál, hogy nem is néztem hová lépek. Egyszercsak engedett egyett alattam a talaj, majd kissebb robajjal beszakadt, én meg már nem tudtam arrább menni.
- Basszameg. - morrantam fel fájdalmasan. Josh és Sam is lekerült hamarosan, és elindultunk befelé a sötétben. Sam néha ijedten nyöszörgött fel, hiszen sok volt a pókháló, és ahol pókháló, ott pók is van.
- Ki megy elsőnek? - kérdezte Josh amikor a feljáróhoz értünk. Mig Josh engem szugerált én Samre néztem. Ő meg mindkettőnkre egyszerre. XD
- De pókok... - mondta én meg sóhajtva kapaszkodtam fel a létrára. Recsegett a fa a súlyom alatt, de nem törött össze, direkt vigyáztam hogy a fokok szélére lépjek. Elég magasra kellett mászni. Felértünk, és volt egy vékonyabb perem, meg egy ajtó. Az ajtó nyitvaa volt. Probáltam a leghalkabban kinyitni de a fém zsanérok nagyon nyikorogtak. Egy folyosóra nyilt az ajtó. |
- Durva ez a hely.... - mondtam, mikor már egyre bentebb értünk az alagútban.Hozzáértem a falhoz és majdnem belemnyúltam valami zöld nyálkába.
- FÚJ - ugrottam hátrébb, és ellenőriztem, hogy biztos nem tapiztam bele.
- Gusztustalan - húztam el a szám.
- Vajon milyen hosszú ez az izé? És hol lyukadunk ki....? - tettem fel egy igazából költői kérdésnek szánt kérdést (xDDD Ezt jól megmagyaráztam xd).A homályban megpillantottam egy kisebb fényt: egy fáklya.Ahogy közelebb mentünk, láttam egy feliratot.
- "B Folyosó"... Asszondja, hogy.. - olvastam hangosan és észrevettem, hogy alatta is van írás.
- "Matematika terem, Földrajz terem...." Jó ezt leszarom.... Áh, megvan! "Könyvtár"! - örvendeztem magamban és kicsit szórakozottan nézhettem ki, ahogy teljesen ráizgulva a dologra ott toporzékoltam.Volt valami létraszerű biz-basz mellettem, ami felfelé vezetett.
- Hát asszem erre kell menni - néztem fel.
- Ki megy elsőnek? - vigyorodtam el, és eszem ágában sem volt önfeláldozóan előre menni.Menjen csak Jack! XD Nincs kedvem azelőtt feldobni a bakkancsot...Ö...Illetve, tornacipőt, hogy ágyba bújok Sammel ;D |
-Nyakadba tegyem a lábam Joshua? - kérdeztem halkan, és perverz arccal néztem rá, de mivel éreztem hogy Jack megfeszülve pillant rám, ujra normális arcot vágtam. Pár perc mulva ujra Alejandro ugrott a vállamra, én meg mosolyogva cirogattam meg a fejét. Josh felismerte hogy szemből hátbaszurni valakit nem tul célravezető, tehát nem ártana ha másik bejáratot keresnénk.
- Igazad van Josh... Az iskola falkeritéssel van körbevéve ugyhogy nem tudom.. megkéne nézni, lehet hogy valahol rosz a kerités... Ha nem akkor Jack fejével törünk utat. - vigyorodtam el. elkezdtük körbejárni a keritést amikor odaértünk. Jack alatt hirtelen recsegett ropogott a fföld és eltűnt a szem elől. A számra kaptam a kezem, hogy ne sikoltsak fel. Nagyon óvatosan a lyukhoz akartam kúszni ahol Jack eltűnt de Josh megfogta a karom, és inkább ő ment előre.
- Jól vagy haver?- szolt le Josh én meg megkönnyebbültem amikor meghallottam Jack hangját.
- Élek. Ez valami alagút, az iskola belseje felé megy! - mondta Jack én meg körbenéztem. Ha lemászunk hogyan jövünk majd ki visszafelé?
- Ugy érzem ez az a másik út, amit kerestünk... - mondta Josh és leugrott az alagutba. Levettem a nyakambol Alejandrot, és letettem aa földre.
- Te maradj itt amig bent vagyunk rendben? - mondtam neki és megölelgettem.
- Úgysem érti, mozogj már! - szolt rám Jack, ugyhogy gyorsan leraktam a kis állatot és a lyukhoz kúsztam.
- Ez nagyon mély! - mondtam félve.
- Elkapunk.- válaszolták kórusban. Addig fészkelődtem amig törmelék kiséretében én is beszakadtam a lyukba, Jacknek a fejére esett egy kő, Joshnak meg én estem a fejére XD De szerencsére a fiú megtartott ugyhogy nagyon megkönnyebültem.
- Köszönöm. - öleltem át a nyakát, és leeereszkedtem a földre.
- Majdnem megöltél! - mordult rám Jack a fejét fogva.
- Hozzászokhattál volna. - mosolyogtam rá kedvesen.
- Ha befejeztétek a csacsogást indulhatnánk. - mondta Josh, mire mindketten biccentettünk és gyorsan követtük. |
Igazából nem fordítottam most nagyobb figyelmet Samre és Jackre, de hirtelen azt hallottam, hogy valami nagyot dübben földen.Kikerekedett szemmel hátrafordultam.
- Szivi, ezt majd velem az ágyban - mosolyodtam el kajánul, aztán amikor Sam felállt, olyat mondott, hogy inkább csendbe maradtam. (xD).Jack kijelentésére elhúztam a szám.
- Beszélsz te, akinek már sikerült... - néztem rá, mint aki az utolsó reményét is elvesztette.
- De azért erre adj egy ötöst! - vigyorodtam el.
Kicsit később, úgy öt perccel később én kerültem leghátulra.Egyszer csak valami felkapaszkodott a lábamon.
- MI A RÁK??!!! - kiáltottam el magam, és minden áron le akartam rázni a lábamról azt a szőrős valamit.Aztán jobban megnéztem, és láttam, hogy Alejandro az.
- Áááh, csak te vagy az, Ale--- - nyugtáztam volna, ugyanis tovább kapaszkodott a vállamig, és onnan pedig akkora lendületet vett, hogy előtte belemélyesztette a karmait a bőrömbe.
- A kurva... - fogtam rá a vállamra, majd láttam, hogy becélozta Samet és felugrott a vállára.De légies könnyedséggel érkezett le, mintha direkt csinálta volna. A mocsadék! xD
- Jó, mindegy - vettem egy mély levegőt.
- De tudjátok mit? - kérdeztem egész nyugodtan, aztán felvettem egy cinikus arckifejezést.
- Igazam volt! Természetesen az a legjobb ötlet, ha egyenesen szembesétálunk az ellenséges gimivel, csakis az ottani diákoknak fenttartott úton, hogy aztána lehető legnagyobb esélyekkel odaköszönjünk a portásnak, hogy "Hát szép jó napot! Nem, nen aggódjon, mi, a Raven Falls-ból érkezett diákok nem akarunk bemenni, és nem akarunk bajt okozni!" - nevettem el magam.Próbáltam viccesnek bemutatni a helyzetünket, holott siralmasan álltunk, a már minössze csak 300 méterre álló kastélyhoz közelítve.Szerettem volna egy kicsit oldani a feszültséget. |
- Hát jó. - mosolyogtam szeretettel Joshra amikor felhuzott a földröl és átölelt. Josh felfedezett egy ösvényt, én meg lelkesen indultam el arra, de lelassitottam, mert eszembe jutott hogy figyelni kell. Josh is rám szolt hogy tegyem le Alejandrot, mert a mellemet nézi.
- Ne butáskodj, ő csak egy állat, nem jelent neki semmit... De ha igy ragaszkodtok hozzá legyen.- Mondtam, megragadtam Alejandrot, és levettem a vállamról. Magam elé tartottam. Csillogó légyszi ne rakj le szemekkel nézett, és lassan leengedte füleit.
- De olyan aranyos, most nem?!- vigyorodtam el, majd Jack kivette a kezemből, és fintorogva nézett rá.
- Koszos kis dög. Esküszöm, te minden ostoba kis hülyeséget összeszedsz az utcán. - morogta Jack, és egy dobó mozdulattal lökte Alejandrot egy bokor felé, majd a hátamnál fogva előre tessékelt.
- Ja, te is a nyakamon maradtál Jack. ^^ - mondtam cuki arccal, és engedelmesen indultam előre. Kicsit csuszott a meredek ösvény, de nem volt gázos.
- Hahaha nagyon vicces Samant-- gááh hülyevagy?!?!!? te megörültél!!! ááhh!!- hangzott Jack kiáltása. Amikor elkezdte kimondani a teljes nevemet megpördültem, és a feeejének ugrottam, minek következtében elöször megtudott állni a lábán, de amikor belemarkoltam a vállába, hátra borult, én meg a mellkasára ülve végeztem.
- Halkabban is szenvedhetnél! - sziszegtem rá.
- Kussolj Brooks!- morgott rám nagyon mély dörgö hangon és lelökött magáról. Megijedtem tőle. Felpattant megigazitotta a ruháját, majd sóhajtott és felhuzott a földről. Joshhoz fordult.
- Összehozni a lányokat? A lányokat velünk kéne összeehozni! - mondta és csinelt egy toló mozdulatot a csípőjével, mire kuncognom kellett. Megráztam a fejem, és tovább indultam, |
Samet néztem, aki a földön fetrengett, és elmosolyodtam.
- Ez logikus, és jó ötletnek tűnik, de igazából nincs hozzá kedvem, mert csupa víz leszek.Ahogy te is - nevettem el magam, mivel Sam a harmatos fű között mászott.Jackel jót röhögtünk, aztán felsegítettem Samet, és közelebb húztam magamhoz (megint kezdi xDDD).Tudtam, hogy nem ez a legalkalmasabb időpont, de hát na...xD
- Azt javaslom, hogy nézzünk el arra - mutattam egy keskeny földútra, ami a hegyen magasodó kastélyig vezethetett.Elkezdtem röhögni azon, hogy eddig nem vettük észre.
- Sam, tedd már le azt a dögöt! Folyton a ruha és a bőrőd közötti résbe bámul befelé! - néztem bizarul a macska-róka-mókus hibrid szerű állatra, aki rám meresztette nagy vörös szemeit, és egy ilyen fura hangot adott ki (XD). Ahogy bámultam, olyan volt mintha ezt mondaná: "Hé öcsi, asszem te se csinálsz mást!"..... De igaza volt! :D xDDD
A többiekre néztem, hogy helyeslik-e az ötletem.És hirtelen leesett, hogy Gaia miért osztott két felé minket.
- Srácok...Asszem azért osztottak külön minket, hogy a lányok jobban megismerjék egymást.Lehet, hogy igazi csapattá akar gyúrni minket az a ló? - kérdeztem és még a saját szavaimon is megdöbbentem.Ha azt akarja, hogy összetartsunk akkor...Akkor mi vár még ránk a jövőben?! |
Félve huztam össze magam. Ha Josh sem tudja hol vagyunk, akkor gyakorlatilag nem is létezünk! Ez a gondolat nem logikus de nem érdekes. XD
- Akkor improvizálnunk kell...- állapítottam meg, és fázósan megdörzsöltem a karomat. Alejandro összehuzta magát a nyakamban, én meg megsimogattam a fejét.
- SAM HASALJ! - mondta Jack folytott hangon, és ellökött, én meg pofára borultam a falevelek közé. Jack jót nevetett azon hogy összerezzentem a földön, majd nem mertem felkelni, hátha komolyan gondolja és tényleg hasalni kell. Dühösen sziszegve fordultam hátra, de Jack csak küldöt egy " király vagyok" arckifejezést, ugyhogy hagytam az egészet a fenébe.
- Lehet hogy tényleg jobban járunk ha kúszva közelitjük meg a sulit. - ajánlottam fel, és ahogy laposan és gyorsan másztam előre, furcsálltam, de egy macska jutott eszembe. |
Elég bizonytalanul léptkedtem, és már-már kínosan óvatosnak látszottam.Próbáltam leplezni, hogy félek, de ez nehezebb volt, mint gondoltam.Megálltunk az egyik nagyobb dombnál, így épp takarásban voltunk.
- Na és most mi legyen? - néztem a többiekre tanácstalanul.
- Mert most aztán tényleg taktikázni kell.A Destiny Moon nagyon ravasz.És veszélyes a küldetés, mivel...Őszintén szólva... - mondtam kicsit habozva.
- Fogalmam sincs, hogy pontosan hol vagyunk - vallottam be végül.Féltem hogy dühösek lesznek rám, de hát ez az igazság.És nem szeretek hazudni. |
[41-22] [21-2] [1-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Napszak: Délután
~ Most smárolt le egy idegen, akinek széttetem a lábam és most meg akar ölni. Nem hangzik jól az összegzés.... Baszus hogy kell viszaváltozni? ~ villant át az agyamon amikor a srác felém lendült. Befeszitettem a testem és koncentráltam az érzésre ami az előbb az átváltozást kisérte, de nem voltam elég gyors, a zöldség megfogta az arcom, és annál fogva taszitott a földre. Akkorát lökött rajtam, hogy a földnek csattantam és arrébb is gurultam pár métert. Azt az istenit! Miez? Nem ember az biztos, ezt az erőt három ló megirigyelné. A testem rengeteg helyen sajgott ettől a találattól. Ilyenkor tünt fel milyen törrékeny vagyok. Négykézlábra toltam fel magam, majd egy remegés kiséretében ujbol elértemaz állati alakom. A fiu ujból felém lendült, én meg rávetettem magam, elvesztette alattam az egyensúlyát. Csak kinevetett, én meg a melkasába furtam a karmaim és ráüvöltöttem. Hátranéztem Joshra. Mihez kezdünk ezzel a helyzettel?
Kinyitottam az ajtót. Csend és hullaszag, még a lámpákat is lekapcsolták.
ARGOS
Kiléptem az iskola folyosójára, minden olyan csöndes nyugodt, és kihalt volt. A fejem lüktetett az izgalomtól, mint mindig amikor tilosban járok. Imádtam ezt az érzést! Lebukni még izgalmasabb volt, bár valahogy most nem vágytam rá. De az hogy nem vágyok rá a sorsot nem igazán érdekli. Összerezzentem kicsit amikor idegen hangot hallottam a hátunk mögül. Flegma képpel fordultam hátra, és az ijedtében nyakamba mászó Samet, egy mozdulattal toltam arrébb.